Magyarországi kilátók – nem csak a magasságot kedvelőknek

Ma különböző szép kilátásokkal kecsegtető helyeket mutatok nektek: nem csupán épített magaslatokat, hanem természet adta csodákat is. Külön érdekesség, hogy némelyik nevének hallatára rögtön valamilyen gasztronómiai élvezeti érték jut eszünkbe, de ha meglátogatjátok, megértitek, hogy az elnevezés méltán került oda jelzőnek.

 

Tar-kő – 949 m (Bükk)

Tar-kő

A Tar-kő a Bükk-vidék hatodik legmagasabb hegye, és ezzel a magasságával Magyarország 11. legmagasabb hegyének számít. Ha eddig nem voltál odáig és vissza a Bükkért, akkor ezt a látványt az Őr-kőtől a Három-kőig, a Tar-kőn át látnod kell! A „Kövek vonulatának” élőhelyeit sziklai erdőtípusok, fajgazdag erdőszegélyek, sziklai cserjések, sziklagyepek, és nyílt sziklafelszínek, görgetegek alkotják.

Csóványos 938 m (Börzsöny)

A Csóványos a Börzsöny legmagasabb hegycsúcsa. Pest és Nógrád megye határán fekszik, mindkét megye legmagasabb pontja. Csóványost és közvetlen környezetét egy vulkáni tevékenység alakította, és ezeket a mozgásokat őrzik az Oltár-patak-völgy fölötti erdőkben kiemelkedő sziklaalakzatok, például a Kőkorsó. A felújított csóványosi kilátó 2014 decembere óta pedig újra látogatható.

Nagy-Milic 895 m (Zemplén)

A trianoni határ itt vágja ketté az Eperjes–Tokaji-hegyláncot, és a Zempléni-hegység, ezen a ponton emelkedik a legmagasabbra. Egy szétrobbant, óriási tűzhányó lepusztult maradványain sétálhatunk. A Nagy-Milic egyben néprajzi határ is, ahol a magyar és szlovák nyelvterület érintkezik. S biztos emlékeztek a Másfélmillió lépés Magyarországon forgatócsoportjára, akik a Nagy-Milicről, az Országos Kéktúra egykori keleti végpontjáról 1979-ben indultak el, hogy Rockenbauer Pál vezetésével végigjárják a nagy kék jelzést.

Pezsgő kő – 971 m (Mátra)

Pezsgő-kő

A Mátra legmagasabb pontjai az aktív és hegyvidéki turizmus képviselői számára remek kiránduló és szép kilátású pontokat rejt. Az üdülő- és gyógyászati központok, és a Szanatórium környékén, a keletre fekvő erdei turistaútvonalakon juthatunk el például hazánk harmadik legmagasabb pontjára, a Pezsgő-kőre. Ha felküzditek magatokat, remek látványban lesz részetek a Mátra vonulataira!

Szilvási-kő – 961 m (Bükk)

A Szilvási-kő 961 méteres magasságával a Bükk legmagasabb pontja, Magyarország negyedik legmagasabb hegycsúcsa. Sokáig a Kettős-bérc déli csúcsaként volt ismert. A katonai térképek az 1920-as évek óta jelzik, mint a legmagasabb bükki pontot, majd 2014-ben GPS alapú technológiával mérték meg a magasságát, így Istállós-kő nem sokkal, de lemaradt ebben a „versenyben”.

Galya-kilátó – 990 m (Galyatető)

Az Országos Kéktúra nyomvonalán található építményt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatói, Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron tervezték újra. A felújított, 990 méter magasan található kilátó érdekessége, hogy az építmény felső részén három szobás, úgynevezett bivak szállást alakítottak ki. A szobákban a földre helyezett farács jelenti az egyetlen komfortot, de így helyiségenként 5 hálózsákos turista fér el kényelmesen. A Kilátó korábbi 17 m-es magasságát megtoldva, új magassága 30 m lett. Tetejéről a Mecsekig, a Magas-Tátráig láthatunk el, a tájékozódást infografika segíti.

 

Írott-kő kilátója – 883 m (Kőszegi-hegység)

Írott-kő (f: naturparkok.hu)

1913-ban épült kilátó az osztrák–magyar határ közepén halad át. A 883 méteres hegyet németül is ugyanúgy hívják, ahogy magyarul; Geschriebenstein, azaz Írott-kő. A kilátó közelében található sziklaalakzatba bevésett (C, B és E) betűk valószínűleg közigazgatási határt jelöltek, talán a Batthyány- és az Esterházy-birtokok egykori határvonalát. A legrövidebb útvonalon, a Hörmann-forrástól, mintegy 2,5 kilométer megtételével, 45 perc alatt érhető el, de Kőszegről, Velemből, Bozsokról és Ausztriából is szép útvonalak vezetnek ide, valamint innen indul az Országos és a Dél-dunántúli Kéktúra is.

Rotary-körsétány – 550 m (Pécs)

A Pécsi Parkerdőben 550 méteres szintvonal magasságában járhatjuk körbe a Közép-Mecsek két legnagyobb kiemelkedését, a 612 méteres Tubest és az 581 méteres Kis-Tubest. Az útvonal különlegessége, hogy különböző növénytársulásokat figyelhetünk meg. Délen karsztbokorerdő, nyugatról elegyes tölgyes látható, az északi oldal pedig bükkösbe érkezünk. A körsétány mentén évtizedenként készül valami újdonság: pihenőhelyek, kilátópontok, emlékművek, ismertető táblák. Figyelmesen haladva alaposan megismerheted a hely minden aspektusát.

Csergezán Pál-kilátó – 559 m (Budai-hegység)

Csergezán Pál kilátó (f: kirandulastervezo.hu)

A Budai-hegység legmagasabb pontja, az 559 méter magas Nagy-Kopaszon álló kilátó. A 2005-ben felhúzott építmény vörösfenyőből készült, sűrű lécborításának köszönhetően a tetejéig feljutva szinte észre sem vehető az alattunk növekvő mélység, így tériszonyosok számára is csak ajánlani tudom. 100 lépcsőfokon feljutva tiszta időben a Mátrától a Pilisen és a Zsámbéki-medencén át egészen a Velencei-hegységig elláthatunk. A kilátó névadója Csergezán Pál, ismert természet- és vadászfestő, aki többek között Fekete István és Kittenberger Kálmán könyveit is illusztrálta.

Biharugrai-halastavak (Dél-Alföld)

Nem mindennapi és megszokott helyszín a szép kilátásokra, de higgyétek el, nem csupán a magas pontok, és kilátók jelentenek felejthetetlen élményt. A Körös–Maros Nemzeti Park tájai felett barangolhatunk a madár szemével. Mozgásukat, viselkedésüket megfigyelve ezután a vizes élőhelyek lesznek a kedvenceitek. A Biharugrai-halastavakon több tízezer tőkés réce, csörgő récék és barátrécék, halászsast figyelhettek meg. A lecsapolt tavakon a parti madarak kisebb-nagyobb számban előfordulnak, jellemzően a havasi, a sarlós és az apró partfutók néhány tízes csapatai.

Hoportyó – 183 m (Alföld)

Nyírség (fotó: Magyar Természetvédők Szövetsége)

A Déli és Délkeleti-Nyírség is tartogat számunkra bőven látnivalót, s mielőtt azt kérdeznétek, hogy miféle szép kilátás létezik az Alföldön, elkalauzollak titeket a Tiszántúl és az Alföldi Kéktúra legmagasabb pontját, a 183 méter magas Hoportyóra. Homokbuckák világa ez, nyári melegben, magyar szaharának is hívhatjuk, de Istvántanya és Nyírbátor felé haladva a Délkelet-Nyírség természetileg, és kulturálisan legszebb területét barangolhatjuk be.

Remélem nem szédültetek el nagyon, hisz volt itt magasság és mélység is. Hegyeink és alföldi tájaink izgalmas órákat adhatnak, így csak biztatni tudok mindenkit, hogy útra fel!