Római gladiátorok hagyatéka vár a székelyföldi Mikházán

Ha nincs kedvetek egészen Rómáig utazni, akkor van egy jó hírem! Egyedi élményekkel gazdagodhattok a szomszédos Erdélyben is. Szerencsére itt hagyták nyomaikat a római limesek, aki egészen a Maros vizéig merészkedtek, így a feltárt ókori emlékek helyén számos látnivalóval és római kort megidéző programokkal várják a látogatókat Mikházán is. Ezen felül csodálatos a székely kulturális és egyházi hagyomány, s ha időt szántok a Maros-menti településekre, megtudhatjátok, megérezhetitek, milyen az igazi székely tartás, ami megőrizte őket évszázadokon át, s nem beszélve a székely vendégszeretetről, ami messze földön híres. A pálinkájukkal együtt 🙂

Fotó: erdely.ma

Római katonák és gladiátorok tárgyi hagyatékainak feltárása leplezte le Mikházát. A település határában az elmúlt évek régészeti feltárásai során bebizonyosodott, hogy a római határvédelmi rendszer egészen a Marosig elért, és egykor a területen római castrum állt.

A feltárás eredményeként a település nagy eséllyel pályázhatott az UNESCO világörökségi státuszára a több országra kiterjedő Római Birodalom Határai világörökségi helyszíneként. 2016-tól, már az UNESCO világörökségi helyszínre látogathatunk el, ha Mikházára érkezünk.

Fotó: erdely.ma

A település jelentősége tovább fokozódott a 16. és 17. században. Az építészeti szempontból is párját ritkító ferences kolostor és templom az erdélyi késő reneszánsz építészet remek alkotása, kezdettől jelentős egyházi, szellemi, oktatási központ. A reformáció idejében az egyetlen olyan település volt, aki mint védőbástyaként funkcionált a reformációt hirdetőkkel szemben.

Fotó: Úton-útfélen

A falu határába kivonuló és a reformátusok ellen harcoló katolikus hívők kitartásának köszönhetően a település ellen állt a reformációnak, így kapta az erdélyi „Szentföld” címet. A kolostor kriptájában Erdély sok nemesi családja helyet kapott. A templomot nagy kegyelet övezte, hamarosan búcsújáróhely lett. Ma az erdélyi ferencesek második legnagyobb központja, és itt található Erdély legrégebbi székely kapuja, 1673-ból.

Fotó: erdely.ma

A csíksomlyói ferences kolostor falában megóvás céljából elrejtett értékes ősnyomtatványokra, 16-19. századi nyomtatott és kéziratos könyvekre és egyéb egyházi liturgikus célra használt eszközökre bukkantak. Ezen értékes dokumentumokat és egyházi tárgyi emlékeket a mikházi kolostorból menekítették át.

Fotó: Úton-útfélen

Erdélyből soha nem elég, ezért csak ajánlani tudom még a Mikházáig vezető úton Vajdahunyad csodás várát, a Törcsvári kastélyt, Hargitafürdőn a Balu Parkot, az aktív kikapcsolódásra vágyóknak, hisz itt található Európa leghosszabb – közel 1 kilométeres – csúszópályája, de a Néra szurdok vagy a Pádisi karsztfennsík látványa minden leizzadt kalóriánál többet ér, ha valaki felküzdi magát oda.

Szállások Székelyföldön >>