Romantikus őszi kirándulások a Zempléni-hegységben

Egy igazi középkori kalandregény díszes jelenetei közzé csöppenünk, ha bátran belevetjük magunkat a Zempléni-hegység rengetegébe. Várak, kastélyok, titkos erdei vasutak, hazánk nagyjainak szülőhelyei, s elfeledett romantika várja az őszi táj szerelmeseit hazánk legészakibb tájain. Nincs mit tenni, fel kell fedezni!

A regéci vár

 

Pálháza Erdei Vasút, Pálháza

A Károlyi grófi család több mint 200 éven keresztül végzett erdő – és vadgazdálkodást a zempléni területeken. A századforduló után a vasút szerepe egyre nagyobb lett, itt is a fő profilja az erdőben kitermelt faanyagnak a fűrészmalomba szállítása volt. A pálya érdekessége, hogy a Kőkaputól folyamatosan lejtett, így felfelé az üres kocsikat lovakkal (egy ló=5 üres kocsi) vontatták, lefelé elég volt a rakomány önsúlya és a gravitáció, a kocsikat csak fékezni kellett. A Pálháza-Ipartelep állomáson ma megtekinthető egy kiállított gőzmozdony az Erdészeti és Kisvasúti múzeum mellett.

Rákóczi-vár, Szerencs

A XVI. század végén épült szerencsi vár Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. Az Árpád-hegy déli lejtőinél található, már a középkorban is létező Szerencs falut és bencés apátságát 1558-ban foglalta el Némethy Ferenc tokaji kapitány. A hegy lábánál lévő mocsár egyik kiemelkedése alkalmasnak bizonyult, hogy felépítse reneszánsz castellumát, amelynek kőalapját az apátság román és gótikus kőanyaga szolgáltatta. Kőkeretes ajtók, ablakok, külső bádogkorlátos lépcsők díszítették, s a maga nemében igen impozánsra sikerült az építmény. Rákóczi Zsigmond halálával azonban lezárult Szerencsalt várának fényes korszaka. A Rákócziak ezentúl Sárospatakon építkeztek. 1968-ban régészeti feltárás kezdődött a várban, amely után megpróbálták régi pompájában helyreállítani.

 

Füzéri vár, Füzér

Füzér közvetlen közelében emelkedő vulkanikus eredetű hegyen áll a Füzéri vár. Első írásos említése 1264-ből származik, bár valószínűleg már a tatárjárás előtt is védelmi erőd állhatott itt.

Füzéri vár

Egyike lehet az első magyarországi magánbirtokú kőváraknak. A 13. században II. András megvette a várat, amely a tatárjárásig a királyi birtoktest részét képezte, majd adományozás útján visszakerült az Abákhoz. Ma Magyarország egyik legjobb állapotú középkori vára. A várhegy történelmi emlékeinek és természeti szépségének köszönhetően kedvelt kirándulóhely, amelyen áthalad az Országos Kéktúra útvonala.

Kossuth Lajos szülőháza, Monok

Hazánk bővelkedik nemzeti hősökben, és most Monokra látogatunk, ahol Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én látta meg a napvilágot. Kevés időt töltött itt a család, mert 1803 tavaszán Olaszliszkára költöztek. A Kossuth Lajos szülőházat, amely a falu legismertebb épülete, még Andrássy István gróf építtette 1780–82 között. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú ház uradalmi tiszti lak volt, ami a régi udvarházak mintájára készült és a híres monoki kőművesek keze munkáját dicséri. Amikor 1870-ben megszűnt az uradalmi ügyészség, helyébe az uradalmi erdőgondnokság költözött. Akkor a ház négy szobájába díszes cserépkályhákat állítottak. Egy kandallót viszont meghagytak, mert ahogy mondták: „ennek a kandallónak a tüzénél a kis pólyás Kossuth életének első telén melegedett”. A kandalló ma is megtekinthető a házban kialakított Kossuth Emlékmúzeumban.

Megyer-hegyi tengerszem

Az egykori malomkőbánya helyén alakult ki a Megyer-hegyi tengerszem. A magas bányafalakkal körülvett látványosság geológiai és kultúrtörténeti bemutatóhely is.

Megyer-hegyi tengerszem

A Megyer-hegy vulkáni eredete miatt jól megmunkálható riolittufából áll. A vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető keménysége. Az itt bányászott kő, ezért értékes gabonaőrlővé, malomkővé lett. Az egykori bányaudvart azonban csapadékvíz töltötte fel, és állandó vizű tó keletkezett a helyén. Itt bepillanthatunk az egykori hidrotermális, vulkáni központ belsejébe.

Alexandriai Szent Katalin-ispotály és kápolna, Telkibánya

A román kori Alexandriai Szent Katalin-templom és ispotály romjait, 1997-ben, egy építkezés során találták meg. A romokat mintaszerűen konzerválták, így az eredeti alapokon felépítették az ispotályhoz tartozó kápolna rekonstruált épületét. Az oltár főalakja az ispotályos kápolna névadója, Alexandriai Szent Katalin, aki nemcsak a kórházak patrónusa volt, hanem a csillagászok, a mérnökök, az ügyvédek és a filozófusok védőszentje is.

Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet, Tokaj

Tokaj és környéke élővilága egyedi, rendkívüli és csodálatos. A hegyvidék és az Alföld ütközőzónájában a flóra és faunaelemek érdekes módon keverednek.

Pincesor Hercegkúton

Különösen értékesek a hegy déli lejtőin lévő társulások (melegkedvelő tölgyes, sarjmeggyes molyhos tölgyes, törpemandulás, löszgyep, lejtősztyepprét, szilikát sziklagyep, hegyi kaszálórét, stb.). Ami pedig fantasztikus, és soha nem gondolnánk, hogy hegyen 17-féle orchidea faj él. 1986 augusztusában lett védetté nyilvánítva az összesen 4.941 hektárnyi Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet.

Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok (Mauzóleum) és sírkert, Széphalom

A Sátoraljaújhely közelében lévő Széphalom Magyarország egyik ikonikus, irodalmi emlékhelye. Hazánk nyelvújítója, Kazinczy Ferenc Széphalmon született és élt. A nyelvújítás vezéralakjának egykori lakóhelye és a család sírkertje sok magyar szívet vonz évente. Az egykori kúria helyén 1873-ban, Ybl Miklós tervei alapján, egy görög templomcsarnokot mintázó, neoklasszicista emlékcsarnokot építettek, amelytől gyertyánfasor vezet a költő sírjáig. A hely szelleme, a “couleur locale” az abaúji és zempléni vidék legismertebb és legkedveltebb idegenforgalmi központjává tette.

Sárospataki vár, Sárospatak

A Rákóczi-vár, a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása. A magyar nemzeti örökség része.

Sárospataki vár

A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit 1534 és 1542 között Perényi Péter építtette. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna hozományaként lett Sárospatak a Rákócziak birtoka. 1647-ben elkészült a Lorántffy-loggia, ami esztétikai szempontból a vár legszebb alkotása. A vezérlő fejedelem 1708-ban ide hívatta össze az országgyűlést. A Rákóczi-szabadságharc leverése után pedig osztrák-német eredetű birtokosok – 1700-tól a Trautsohn, 1808-tól a Bretzenheim, és 1875-től a Windisch-grätz családok tulajdona lett, akik a várkastélyt a 18–19. században erősen átépítették. Ma már múzeumként, jelentős középkori és késő reneszánsz emlékek tárhelye.

Zemplén Kalandpark, Sátoraljaújhely

Itt mindenki legyőzheti saját „korlátait” mind fizikai, mind pszichikai értelemben. Új és egyedi élményben lehet része annak, aki ide ellátogat. A gyerekek kedvenc helye lesz, de a felnőttek is újra élhetik második gyermekkorukat. A Kalandtúra Park családokat, szervezett iskolai csoportokat, munkahelyi csapatokat is vár, akik szabadidős programokra vágynak. Magas adrenalin szintre készüljön mindenki, ha bemerészkedik a „Dongó” kabinos kötélpályára, a „Sólyom” extrém átcsúszó pályára, de Tubby pályák és a libegők is elfelejtetik a hétköznapok gondjait.

Szállások a Zempléni-hegységben >>

Még több őszi kirándulóhelyet keresel Magyarországon? Nézz körül itt is >>

(fotók: shutterstock)