Budapest virágzó házai – szecessziós séta a fővárosban

Amikor már megismertétek fővárosunk főbb nevezetességeit, érdemes egy tematikus sétát is betervezni utazásunk részeként, nem fogtok csalódni. Én most a századelő sokak által kedvelt művészeti stílusára fókuszáltam és állítottam össze nektek egy szecessziós sétát.

Mi a szecesszió?

A századforduló “boldog békeidejében” létrejött művészeti stílus. A magyarországi szecessziós építészet az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező Magyar Királyságban a 19–20. század fordulóját jelentette. Az ekkor készült épületek, tárgyak visszatükrözik egy felhőtlen élet hangulatát. A stílus szembefordult a tömegtermeléssel, az egyediségre törekedett minden szinten.

A szecessziós építészeti stílust könnyen felismerheted a szabadon áramló formáiról, a vonalasan kígyózó ornamentika (díszítőművészet) túlbúrjánzásáról. A szabályos geometriai formák helyett az ablakok és ajtók íveltek, szívesen alkalmaztak növény- és állatvilágból származó motívumokat, mozaik-berakást, Zsolnay-kerámiákat és csempéket, színes üvegablakokat.

Híres magyar szecessziós építészeink:

Lechner Ödön, Lajta Béla, Kós károly, Málnai Béla, Spiegel Frigyes, Komor Marcell, Vidor Emil, Maróti Géza stb.

Tudtad, hogy a szecessziót Art Nouveau, vagy Jugendstil néven is említik?

Séta a belvárosban

Gyalogtúránkat a Lánchíd pesti oldaláról a Szent István térről, a Gresham Palota épülete elől indítjuk, amely ma a Four Season hotellánc ultramodern luxusszállodájaként üzemel 2001 óta. A Palota a közép-európai szecesszió remekműve, amely a londoni The Gresham biztosítótársaság budapesti székházaként épült 1907-ben. A Magyarországra érkező hírességek, üzletemberek és államfők jelentős része ebben a hotelben száll meg.

A II. világháború következményeként sajnos a homlokzati ablakok már nem az eredetiek, de a belső folyosókon Róth Miksa üvegablakai varázsolják széppé a belső teret. A szállodában érdemes egy sétát tenni.

Innen tovább haladunk a Kossuth tér északi részéhez, a Honvéd utca 3. számhoz, ahol a Magyar Szecesszió Háza (Bedő-ház) található. Az épület otthont ad egy kisebb múzeumnak, ahol korhű bútorok, dísztárgyak, festmények és használati eszközök idézik meg a huszadik század eleji polgári életet.

Következő állomásunk a Walkó-ház pár percre a Bedő-háztól, amely homlokzata, mint egy nagy varázskép nagyon sok állatot rejt. Felfedezhetünk rajta a kacskaringós indák között kígyót, mókus, gyíkot, baglyot, békák, szitakötőt és madarakat. Az épület legtetején Maróti Géza munkája egy színes csempekép található: Éva az Édenkertben.

Innen átsétálva a Hold utcában magaslik Lechner Ödön zseniális alkotása, a Postatakarékpénztár. Tetejét a Zsolnay-gyár színes, mázas kerámiái díszítik. A ház falának ékkövei méhek, méhkaptárak és kincset őrző sárkányok. A tetőt lezáró bikafej a nagyszentmiklósi aranykincs egyik leletének művészi újraformázása.

A következő célpontunkhoz – a Napóleon udvarhoz – át kell kelnünk a Bajcsy-Zsilinszky úton a Hajós utcába. Ez egy 4 emeletes szecessziós bérház, amit belülről teljesen felújítottak.

Nekem volt szerencsém látni az udvar belsejét, és a lépcsőház üvegablakait. A ház külseje azonban felújításra szorul.

Néhány utcával odébb már az Andrássy út 39-es számú híres épületét találhatjuk, a Párisi Nagyáruházat. Az épületet francia mintára Goldberger Sámuel kereskedő építette. Üvegtetős átriumával, tetején télen korcsolypályával a korszak legmodernebb áruháza volt. Jelenleg a gyerekek számára kínál interaktív, tudományos- és ismeretterjesztő kiállítást Andrássy Élményközpont néven.

Aki elfáradt ezidőre, annak ajánlom, hogy a következő épületig a 4-6-os villamossal menjen el a Blaha Lujza térig, itt épült fel a Palace Hotel. A szálloda uralkodó díszítő színe a kék. Az erdélyi építészet hatására utal az épület tetején a fából készített veranda.

Az út tovább folytatható villamossal a Corvin-negyedig az Iparművészeti Múzeumig, amely a  millennium idejére készült el 1896-ban. Ferenc József is járt az épületben, de ő nemtetszését nyilvánította ki, túl modernnek találta. A múzeum tetejét Zsolnay kerámia szépíti, külsején magyar, ázsiai és perzsa művészeti elemeket láthatunk. Sajnos az épület jelenleg felújítás alatt áll, ezért nem látogatható.

Belvárosi tematikus kalandozásunkat a Hotel Gellért szállodánál zárom le, ahova metróval tudunk eljutni a leggyorsabban.

Gyógyfürdő részlegében türkizkék Zsolnay csempék, majolikák, ólomüvegek ejtik ámulatba az ott fürdőzőket. Az idén 100 éves fürdő páratlan értékeket hordoz és tár elénk.

 

Térkép:

Séta a belvároson kívül

Aki több időt szán a felfedező kalandozásra, annak nem szabad kihagynia az 1-es villamos vonalán elhelyezkedő monumentális lélegzetelállító szecessziós épületeinket.

Először a Vakok Intézeténél érdemes leszállni a járműről. Az ország legnagyobb ólomüveg ablakával büszkélkedhet, amit Róth Miksa tanítványa, Zsellér Imre készített.

Ezt követi a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, amely a magyar szecessziós építészet iskolateremtő építésze, Lechner Ödön tervei szerint épült. Tetején hatalmas földgömböt tartó figurák láthatók. Végül, de nem utolsó sorban az én nagy kedvencem következik, a Tündérpalota a Népligettel szemben.

Tudtad, hogy Budapesten 1347 szecessziós épület van nyilvántartva? /Forrás: Szecessziós Magazin/

 

Apróbb gyerekekkel

Egész napos programra van lehetőségünk kisebb gyerekekkel a Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahol szintén vannak századfordulót idéző épületek. Ilyen a Főkapu, az Elefánt ház, a kilátó. Állatkerti belépővel lehetőség van átmenni a Holnemvolt Várba is, ami régen Vidámparkként üzemelt.

Bízom benne, hogy kedvet kaptatok a felfedező sétára, és sikerül a térkép segítségével gördülékenyen megtalálnotok az épületeket, és másfajta élményekkel gazdagodtok Budapestet illetően.

Budapesti szálláshelyek >>

/Fotók: Zsinóros Andrea, shutterstock/