Most egy nagyon különleges utazásra hívunk benneteket térben és időben, felkeressük a legnagyobb hazai csaták helyszíneit, amelyek emlékét ma látványos történelmi emlékhelyek és látogatható erődök őrzik.
A felsorolásban persze helyet kaphatnának a várak is, hiszen a legtöbb hatalmas, hősies csaták színtere is volt, de mivel ezeket többen ismerik, most igyekszünk olyan helyeket bemutatni, amik kevésbé élnek a köztudatban, pedig nagyon klassz kirándulási lehetőségek.
Böngésszétek át a hozzá készített térképünket is, hogy könnyebb legyen a programtervezés:
Híres csaták emlékhelyei, amiket érdemes felkeresni
A tatárjárás legtragikusabb csatájának emlékhelye
1241 a dátum, amit már általános iskolában fújni kellett akkor is, ha álmunkból ébresztetek. Ekkor szenvedte el ugyanis a magyarság az egyik legsúlyosabb vereségét Muhinál, mikor a mongolok Batu kán vezetésével megsemmisítő csapást mértek IV. Béla hadseregére. Ma ennek emlékére Muhi határában egy mesterséges domb magasodik, melyet fakeresztekkel tűzdeltek tele. A hatás nem marad el, a látvány tökéletesen átadja a tragédia nagyságát. Első sorban nagyobb gyerekekkel ajánljuk a felkeresését, akik már tanultak róla.
A rejtélyekkel övezett mohácsi csata emlékhelye
A Mohácsi Nemzeti Emlékhely szintén történelmünk egy nagy csatája előtt állít emléket, melyet 1526. augusztus 29-én vívtak a magyarok és a törökök. A hatalmas ütközet II. Lajos magyar király és Szulejmán szultán seregei között zajlott, ám a pontos helyszín még ma is ismeretlen. A Mohácsi Nemzeti Emlékhely területén az 1960-as és 1970-es években tártak fel tömegsírokat, melyek közel 2000 keresztény harcos földi maradványait őrizték, akik nagy valószínűséggel részt vettek a csatában. A kiállítótér mellett a szabadtéri részen, a tömegsírok között megtalálható II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és több névtelen vitéz fából faragott szobra is. Az emlékpark belépőjeggyel látogatható.
Önálló vendégházak Mohácson >>
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik legjelentősebb csatájának emlékműve Pákozdon
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik legjelentősebb csatája volt a pákozdi, melyre több emlékmű is emlékeztet a településen. Már az M7 autópályáról jól látszik a gigantikus méretű Miskahuszár szobor, ami 100 tonna betonból készült és 13 méter magas. Bár sokakat megoszt, hogy az alkotás mennyire művészi, vagy sem, de gyerekekkel akkor is kihagyhatatlan állomás, mert a monumentális huszár látványa teljesen lenyűgözi az apróságokat.
A Mészeg-hegyen található a pákozdi csata első emlékműve, egy obeliszk, ahonnét a környékre nyíló panoráma sem utolsó. Ami azonban az egész család számára a legélménydúsabb eleme lesz a programnak, az a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely felkeresése, ahol az interaktív elemekkel felturbózott hadtörténeti kiállítás mellett katonai akadálypálya és Raptor lézerharc is kipróbálható, ráadásként pedig a MIG21es szimulátor is feledhetetlen kaland. Az emlékpark belépővel látogatható, az erre vonatkozó információk és kedvezmények itt érhetők el >>
Szálláskínálatunk Pákozdon és környékén >>
Millenniumi Emlékpark a kápolnai csata helyszínén
Aki minél jobban szeretné megismerni az 1848-49-es forradalom és szabadságharc helyszíneit, annak érdemes ellátogatni a Heves megyei Kápolnára is, ahol 1849 februárjában került sor ütközetre. Bár a magyar honvédség nem szenvedett vereséget, a terület mégis a császári-királyi csapatok kezén maradt. Ennek az eseménynek állít emléket a Millenniumi Emlékpark, melynek látványos lovas szobra a főútról is jól látható. A település határában, a Béke utcában található még egy emlékhely, egy obeliszk, ami az első 1849-es kápolnai emlékmű volt.
A tavaszi hadjárat első szakaszának legjelentősebb csatája Isaszegnél
1849. április 6-án a magyarok Isaszegnél csaptak össze a császári-királyi seregekkel. Ma ennek a hősies küzdelemnek állít emléket a Szobor-hegyen található Honvéd-emlékmű, melyhez a vasútállomástól a piros kereszt turistajelzést követve juthatunk fel. A szobor érdekessége, hogy talpazata alatt kriptát építettek, ide gyűjtötték össze a falu belterületén elesettek földi maradványait. Bár kicsit túrázósabb program, mint az előző helyszínek, de gyerekekkel is jól járható az útvonal.
Szállásajánlatunk Isaszegen >>
Erődök Magyarországon, ahol megelevenedik a történelem
A hely, amiről legtöbben nem is tudják, hogy valójában egy erőd
Budapest egyik legjellegzetesebb 15. századi műemléke, az egyik legromantikusabb randihelyszín, ami már számtalan első csók elcsattanásának szemtanúja is volt, sok-sok évvel ezelőtt még korántsem volt ilyen vonzó helyszín. Ha még nem találtátok ki, miről is van szó, eláruljuk, a Halászbástyáról, amiről legkevésbé egy erőd jut eszünkbe, mikor éppen a gyönyörű lépcsőzetes folyosóin andalgunk a párunkkal. Nekünk már szinte elképzelhetetlen, hogy a hófehér falai valaha dísztelen vörös téglabástyák voltak. A Halászbástya felújítására a Mátyás-templom helyreállítása mellett került sor Schulek Frigyes tervei alapján, aki a bástya építészeti értékeit meghagyva, de merész újításokkal alakította ki mai külsejét.
Az eltemetett erőd
Található a Bakonyban egy eldugott erőd, melynek ma már nagy részét betemették, és csak két hatalmas vasbeton darab jelzi a helyét. Az úgynevezett „völgyzáró erődként” funkcionáló Olasz-erőd érdekessége, hogy az 1908-ban megnyílt hajmáskéri kiképzőbázis területén épült fel, és valódi védelmi funkciót sosem töltött be. Nevét azért kapta, mert olasz mintákat követve alakították ki. Az erődöt azért építették fel, hogy a Monarchia seregei fel tudjanak készülni egy lehetséges olaszországi ütközetre, és sikeresen áttörhessék az Alpok hegyei között épült, szinte bevehetetlen völgyzáró erődöket. Ennek megfelelően itt csak gyakorlatozások folytak, és még a második világháború alatt is használták tüzérségi célpontként, majd miután funkcióját vesztette, egy ideig üresen állt, és csak elszánt turisták keresték fel a bunkereit. Sajnálatos módon 2012-ben az egészet betemették, és nem használták ki a benne rejlő idegenforgalmi lehetőségeket, de egy kirándulást így is megér a környék, hiszen a panoráma csodálatos.
Ha a kalandvágyatok mégis elvezet idáig, látogassatok el a hajmáskéri Tüzérlaktanyához is, ami sajnos egyre rosszabb állapotban van, de még romjaiban is káprázatos.
Közép-Európa legnagyobb erődrendszere, a komáromi erődrendszer
Néhány éve, egy igen szerencsétlenül megválasztott hétvégi program B-verziójaként látogattunk el a Komáromi erődrendszer egyik erődjébe. Egyáltalán nem szerepelt a programtervünkben, de olyan pocsék időt fogtunk ki, hogy a sok túrázós és kirándulós programunk ment a süllyesztőbe, és valamit muszáj volt kitalálnunk, ha nem akarunk a 4 fal között unatkozni. Így keveredtünk végül Közép-Európa legnagyobb erődrendszerének talán a leglátványosabb és legizgalmasabb helyszínére, a Monostori Erődbe.
A komáromi erődrendszer magában foglalja a Monostori Erődöt, a Csillagerődöt és az Igmándi Erődöt. Ezek közül az Igmándi Erőd csak előzetes bejelentkezéssel látogatható (info@erod.hu) és csak csoportokat tudnak fogadni. A Csillagerőd sokáig feledésbe merült, és nem voltak tervek a hasznosítására, ám miután a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokát ki kellett pakolni, egy megoldandó feladat várt a muzeológusokra. A terem ugyanis tele volt középkori és reneszánsz művek gipszmásolataival, amiket el kellett valahol helyezni. Így végül remek döntés született, ami nem csak a hányattatott sorsú gipszszobrokat, hanem az omladozó erődöt is megmentette, így a felújítása után itt kapnak majd helyet a másolatok. A Csillagerőd várhatóan 2021 tavaszától lesz látogatható.
A Monostori Erőd viszont már jó ideje nyitva áll a látogatók előtt, így ide mindenképpen érdemes egyszer ellátogatni, mert kicsiknek és nagyoknak is fantasztikus élmény. Ha érdekel, milyen izgalmas tárlatokkal vár, olvasd el az ajánlónkat >>
A Monostori erőd belépő ellenében látogatható!
Részletek és nyitvatartás >> (Az erőd a járvány ideje alatt nem fogad látogatókat!)
A legjobb szálláshelyek Komáromban >>
Kalandra fel, tartsatok velünk, és fedezzük fel a híres csaták helyszíneit és a különleges történeteket őrző erődöket!
(Fotók: Martin Edit, Bene Marianna, szallas.hu, shutterstock)