In Vino Veritas, vagyis borban az igazság. És valóban így is érezhetjük, ha igazán nemes, és értékes borokat kóstolhatunk, páratlan és romantikus környezetben. Hazánk számos borvidékkel büszkélkedhet, ahol kitűnő borokat készítenek. A szőlő már érik, a szüret a nyakunkon, s ha puttonyt nem is fogunk, de induljunk, s legyünk részesei egy igazi szüretnek! Én ehhez az alábbi borvidékeket ajánlom.
Etyek – Budai borvidék – A főváros szőlőskertje
A Budai borvidéket méltán lehet nevezni a főváros szőlőskertjének. Ha még jobban szeretnénk fokozni, akár virágoskertnek is nevezhetnénk, annyira élénk itt a természet, és abban a római korig visszanyúló szőlőtermelés.
1720-1770 között német családokat telepítettek be Etyek környékére, akik aztán kivágták az erdőt, felszántották a földeket, és felvirágoztatták a mezőgazdaságot. Az 1860-as évek közepétől épült több száz kőpince, amelyek még ma is használatban vannak. A századfordulón Törley felfedezte a pincék kiváló tulajdonságát pezsgő-készítéshez, és elkezdte őket felvásárolni. A kiváló pezsgő-alapbort termelő vidék sokak kedvence, egyszerűségében hordozza nemességét. Kis túlzással azt lehet rá mondani, hogy a táj természete olyan, mint úri kisasszonyé, itt főleg a fehér borok dominálnak.
Mátrai borvidék – Farkasmályi pincesor
A Mátra egykori vulkáni kúpjain és lankáin nem csak kirándulni, túrázni felemelő élmény, hanem egy finom, pohár borral a kezünkben, valamelyik pince teraszán magát a hegyvonulatát csodálni is, igazi kikapcsolódást nyújtó élmény.
Történelmi Borvidék, amely a maga 7.815 hektárnyi nyilvántartott szőlő ültetvényével az ország második legnagyobb bortermelő vidéke. A Mátra-vidék legnagyobb települése Gyöngyös. Ezen a területen már a Honfoglalás előtt itt élő népek is foglalkoztak szőlőműveléssel, borkészítéssel. Írásos emlékek a terület szőlővel, borral való kapcsolatát az 1040-es években említik először „1042-ben Saár határában zárdát építettek melyhez szőlőbirtok is tartozik” A Mátra közelsége, a települések műemlékeinek, emlékhelyeinek sokasága kellemes élményekkel várja a látogatókat. A gyöngyöspatai románkori templom, a gyöngyöstarjáni Haller pince, a nagyrédei Öreghegyi Borozó, a Szőlőskert Zrt. szőlészeti múzeuma, „Aba Sámuel” pince Abasáron, a kisnánai Kompolthy vár, és a Farkasmályi pincesor meglátogatása után megérti az ember, hogy miért is szerette Szent István királyunk a Mátra és a Bükk csodás vonulatait.
Szekszárdi borvidék – Szekszárdi pincesor
A tüzes borok hazája Szekszárd. A borvidékről szóló első írott emlék, 1267-ből származik. Ebben szerepel a ,,vinea Crin’’, ,,vineam Bika et Fövesthelek’’, vagyis három szőlő. Azonban arról, hogy milyen szőlőről van szó és mekkora területet foglal el, ekkor egyelőre még nincs adat néhány évszázadig. A szekszárdi vörösborok olyanok, mint a jól működő házasságok, a nagy szerelmek, a tiszta kapcsolatok, amelyben benne vannak az élet gazdag színei, tüzesek, és „bársonyosak”. Szekszárd helyén már a római korban is település állt, melyet Aliscának neveztek. A Belvárosi templomot 1802-1805 között építették. Előtte áll az 1753-ból való Szentháromság-szobor. A plébánia épülete barokk stílusú.
Babits Mihály szülőháza a róla elnevezett utcában van. A Balogh Ádám Múzeumban régészeti, néprajzi és népművészeti kiállítások láthatók. Liszt Ferenc, aki gyakran adott a városban hangversenyt, az 1820-ban épült August-házban szállt meg mindig. A régi pincesor maradványait láthatjuk többek közt a Fürdőház, Kadarka, Bethlen, Bocskai utcákban, illetve a Kossuth utca, és a Bezerédj utca végén. A város jellegzetes pincesora, a baktai pincesor, ahol a hat meghagyott nádfedeles pincét, az újvárosi temetővel szemben találjuk.
Szekszárdi szállást keresel? Itt tudsz nézelődni >>
Dél-Balatoni borvidék – Szóládi Löszpincesor
Szent László királynak köszönhetően, 1090-ben franciaországi szerzetesek érkeztek hazánkba, akik megalapították a Somogyvári Apátságot 1091-ben. Az adományozó levelek szerint a szerzetesek igen jelentős birtokokhoz jutottak hozzá, erdőköz, szántókhoz és szőlőskertekhez, ahol a kor legmagasabb szintű szőlőművelési és bortermelési technológiáját alkalmazták.
A királyi adománylevelek szerint ebben az időben már akkora a bortermelés Somogy Vármegyében, hogy ezáltal a leggazdagabb vármegyék közé sorolták. A Dél-Balatoni Borvidéken, Henry Ford-díjat kapott a löszfalba vájt pincesor, amit a II. világháborúban többnyire még búvóhelyként használták, de mivel a hőfok egész évben állandó, így kiválóan alkalmas bor tárolására is. Több mint 100 pincében érlelnek ma is borokat, ahol az év bármely szakában megkóstolhatóak a tájegységre jellemző borok. A Szólád környékén található erdőkön több kijelölt turista útvonal vezet keresztül, többek között a Kereki várhoz, illetve a nevezetes a Szkíta-Golgotához.
Soproni – borvidék – Piusz Pusztai Pincesor
Sopron, a Kékfrankos fővárosa. A legenda szerint 1809-ben Napóleon katonáinak szállást, ételt és italt kellett a helyieknek ingyen biztosítani. A katonák a kötelező fejadagon kívül is szerettek volna borozni, ezért vásároltak is pénzért. Mivel pedig a náluk lévő kettőféle pénz közül a kékfrank értékesebb volt a fehér színű franknál, ezért a poncichterek fizetéskor kékfrankot kértek. Így lett a bor neve kékfrankos.
Az ország nyugati csücskében, az Alpokalján, a Fertő-tó nyugati, déli partjainál, valamint a Soproni-hegységben található borvidék igazi Fertő-tó adta szubmediterrán klímát élvez. Egy „csodavilág” alakult itt ki. A szőlő érését nem a tó visszatükröződése, hanem a tó felett nappal megrekedő meleg levegő segíti, amit a szél éjszaka a szőlő területek felé fúj. Az egykori Borostyánkő út mentén épült Piusz Pusztai pincesor és a hely szépsége önmagáért beszél. A város látképe a Szent Mihály templom szépségével, a Sopron-pusztai medence és a Bécsi-domb panorámája igazán felemelő látvány. Tiszta időben még az ausztriai Schneeberg csúcsai is láthatóak a határ menti erdő ölelésében.
Még több csodás borvidékről IDE kattintva olvashattok!