Izland a világ legszebb helye! Legalábbis szerintem. Alapvetően nem szeretek egy helyre visszamenni többször, elvégre annyi csodálatos táj van még a világon. De Izland ez alól kivétel.
Reykjavík és a természeti adottságok
Ha úgy vesszük, errefelé nincs túl sok minden. A főváros Reykjavík mindössze 120 ezer lelket számlál, de a teljes sziget népessége sem haladja meg a 300 ezer főt. Az átlagos maximum hőmérséklet még nyáron is csak maximum 15 fok körül van, télen pedig a napsütéses órák száma havi szinten épphogy eléri a 20 órát. Ennek megfelelően a táj is elég kopár.
(Fotó: Tim Wright)
Mégis van itt valami, ami meg tud mozgatni éves szinten közel 2 millió turistát. Ez pedig nem más, mint a természeti adottságok. Izland egy hihetetlenül egyedi és különleges hely a maga nyers természetével és békéjével. Megszámlálhatatlanul sok vízesés, gejzír, bazaltképződmény és egyéb kincs várja a látogatókat. Fekete homokos tengerpartja még a sokat látott utazót is ámulatba ejti.
(Fotó: Rostyslav Savchyn)
Ha adhatok egy tanácsot, akkor érdemes rászánni több mint egy hetet az itt tartózkodásra. Ugyanis ennyi idő alatt (és egy bérelt autó segítségével) könnyedén körbejárható a sziget. A repülőjáratok Reykjavíkban szállnak le, itt is érdemes 1-2 napot eltölteni. Számos múzeum közül válogathatunk, illetve kipróbálhatjuk valamelyik geotermikus fürdőt. A leghíresebb a Blue Lagoon, ahova érdemes bővel hetekkel érkezés előtt időpontot foglalni.
(Fotó: Chris Lawton)
Gullfoss-vízesés, Skógafoss, Geysir
Ha elhagyjuk Reykjavíkot, érdemes útba ejteni a Niagarához hasonló Gullfoss-vízesést. Vagy az ország egyik legnagyobb vízesését, a Skógafosst, ahol monumentális víztömeg zuhan a mélybe. A sportolni vágyókat pedig egy rövid túra várja a vízesés tetejéhez. Útba ejthetjük a Geysirt, ami Európa első ismert gejzírje volt. Számos kisebb melegforrás található a környéken, ahol megfigyelhetjük milyen egy gejzír működés közben.
(Fotó: Andrey Andreyev)
Kár lenne kihagyni a Seljalandsfoss vízesést, aminek különlegessége, hogy be lehet sétálni a vízfátyol mögé is. Egy a tengerbe benyúló természetes hidat csodálhatunk meg Dyrholaeynél. Illetve, ha tovább megyünk Reynisfjara felé, sokak számára már különféle képeslapokról vagy az internetről ismert tájat pillanthatunk meg. Ha folytatjuk utunkat még számos monumentális vízeséssel találkozhatunk, mint a Svartifoss, Dettifoss, Dynjandi vagy a Hraunfossar. Illetve a sziget déli felén találjuk a Jökulsárlón gleccser tavat. A tavon különböző hajúutak visznek körbe, hogy felfedezhessük ezt az ismeretlen vidéket. Nincs hiány jégbarlangokból és jégkastélyokból sem a környéken.
Izland csodája, a Sarki fény
És ha ez mind nem lenne elég ne feledkezzünk meg a sarki fényről sem. Amit az év több mint kétharmadában elcsíphetünk errefelé. Számtalan szervezett túra segíti a felfedezését ennek a jelenségnek. De persze önállóan is belevághatunk a keresésbe, miután ellenőriztük a sarkifény-előrejelzést a neten.
(Fotó: Michal Vrba)
TIPP: A természeti kincseket egy négylevelű lóhere alakú jellel jelzik az autóutak mentén a közúti táblákon. Mi többnyire követtük ezeket a jeleket és egyszer sem csalódtunk.
Az egész sziget teljesen biztonságos, halk és tiszta.
A természeti csodák pedig lélegzetelállítóak. Egyetlen hátránya, hogy borzalmasan drága minden. Kivéve a fűtést, mivel a sziget vulkanikus eredetű, így a fűtéshez legtöbb esetben geotermikus energiát használnak fel. Viszont ezen kívül gyakorlatilag mindent importálniuk kell, így nem olcsó mulatság az élet errefelé. Gyakorlatilag azt hiszem, a legdrágább hely, ahol valaha jártam. Ugyanakkor azt kell mondjam, minden egyes izlandi koronát megért a látogatás.
(Fotó: Charl Van Rooy)
Aki érez magában kalandvágyat, annak bátran ajánlom látogasson el ide, mert csodát fog látni.
/Fotók: unsplash/