Tökéletes őszi kirándulóhelyre bukkantam a Pilis és Visegrádi-hegység határán fekvő Dera- szurdokban. Egész napos vagy akár félnapos programnak is kiváló.
Dera-szurdok
Azért is esett Pilis ezen patakvölgyére a választásom, mivel a túra gyerekek számára is teljesíthető, kellően izgalmas, és vadregényes a táj és Budapesttől sincsen messze.
Szállások a közelben
Megközelítés
Pomázt elhagyva a 15-ös km után kell balra fordulni, Pilisszentkereszt előtt körülbelül 2 km-rel, ahol egy nagy parkoló található. Autóbusszal a szurdok felső végét érdemes megcélozni, azaz Piliszentkeresztetet és ott az első megállónál leszállni. Mindkét irányból a kék túra útvonalat, vagyis a kék jelzést kell követni.
Kirándulás kisgyerekkel
A túra csupán 1,5 km hosszú Pilisszentkeresztig. Felnőttek számára az út fél óra alatt teljesíthető, de két pöttömmel 3-4 órát simán el lehet itt tölteni. Babakocsival az út nem járható, egy stabilan járó gyerkőccel viszont már bátran ajánlom.
Fotó: Pajor Csilla
Zsombi (4 éves) és Zorka (2,5 éves), a gyerekeim nagy erdőjárók, imádnak a szabadban lenni és saját tempójukban minden kis apróságot felfedezni. Váltóruhát és cipőt bekészítettem a hátizsákba, hiszen a hely adottságaiból adódva elképzelhető a “baleset”.
Amint leparkoltunk, elindultunk a jelzést követve. A parkoló környékén illetve az ösvény több pontján tüzrakóhely került kialakításra, ami szuper sütögetésre és kisebb-nagyobb összejövetelekre.
Ennek a csodás szurdoknak abban rejlik a varázsa, hogy végig a patak mentén haladunk, fahidakon kelünk át, a meredekebb részeknél pedig lépcsőzünk. Hatalmas sziklák magasodnak a fejünk fölé, kisebb vizesések színesítik a tájat. Valóban úgy érzi az ember itt magát, mintha egy mesébe csöppent volna. Persze a gyerekek fel s alá rohangáltak, annyira élvezték ezt a természeti csodát. Zorka lányom teljesen egyedül végiggyalogolta az utat, nagyon büszke voltam rá. Természetesen megnéztük az összes napon sütkérező gyíkot, virágról virágra szálló lepkéket, sőt még harkályt is láttunk az egyik fa odvában. Miután minden falevelet (bükk, gyertyán, juhar stb.) és termést átbeszéltünk, megszemléltük az apró bogárvilágot is.
Végül elértünk Piliszentkeresztre, ahol utunk a helyi cukrászdába vezetett. Itt mindenki választhatott magának egy finom süteményt. A cukrászlányoktól megtudtuk, hogy régen szerb kisebbség élt Pomáz területén és tőlük származik a név, a Dera szó szerbül ugyanis szakadékot jelent.
Már sötétedett, amikor hazaindultunk. Élményekkel feltöltődve tért haza az egész család. Este még lepréseltük az összegyűjtött faleveleket, ami bekerült Zsombiék emlékkönyvébe. Mondanom se kell, nem kellett altatnom őket, olyan gyorsan elaludtak, mint a pinty. Persze a lelkemre kötötték, hogy másnap ismét menjünk el erre a mesés helyre.
Szállások a Pilis-hegységben >>