Árpád-kori templomok, kerítés nélküli házak, hagyományőrző falvak és természet adta csodák várnak mindenkit az Őrségben. Bár sokan azt tartják, az Őrségbe csak ősszel, a gombaszüret idején érdemes ellátogatni, én most bebizonyítom nektek, hogy az ország nyugati határvidéke minden évszakban tárt karokkal fogadja az utazókat.
Az Őrségben, hazánk nyugati végeinek egyik legrégebbi települése Szalafő. Az itt futó „Szala” folyó számos történetet tudna mesélni, például azt, hogy az ezen a tájon található faluformákat, az Árpád-korban idetelepült őrállók alakították ki, honfoglalás kori mintára. A végsőkig kitartó szellemiséget a hétköznapi életforma is tükrözte. Nagyon is tudták, hogyan kell az élelmiszerrel bánni, hogyan tartósítsanak, vagy hogyan éljék túl a 40 fokos nyári meleget a télen begyűjtött jéggel. Igen, jól olvastátok, JÉG, nyárra eltéve. Hogyan? Azt megnézhetitek Szalafőn, a település központjában található egykori jégveremben.
Ne gondoljátok, hogy csak a mediterrán világ kiváltsága a sok rák! Itt Nagyrákoson, a Szala-patakban korábban is nagy számban gyűjtöttek be rákokat, és persze jól elkészítve a helyiek kedvenc gasztro kelléke lehetett. 2001-ben pedig elkészült egy viadukt a magyar-szlovén vasútvonalon, amely a Zala folyón, illetve a folyóvölgyön ível át. Ez a maga 1400 méteres hosszúságával Magyarország leghosszabb, Európa negyedik leghosszabb vasúti völgyhídja. Remek program, ha gyorsan akartok végigsuhanni ezen a gyönyörű vidéken.
Az egykori veleméri parasztházak ma már műemlékként látják el feladatukat. A régi parasztporták hétvégén állnak a látogatók rendelkezésére. Érdekes világ ez, minden kellékével egy időutazás! Őrségi parasztemberek szívós életét mutatja be, a patinás tisztaság jegyében. De ha már Velemér, akkor nem szabad elmenni a Szentháromság Római Katolikus Templom mellett, amelyet a fény templomának is neveznek, nem véletlenül. A több 750 éves freskók egy-egy képelemén, napfordulókor misztikus fényjelenség jelenik meg. Persze mindez tudatos építészeti és festészeti összmunka eredménye. Érdemes betérni, elvarázsol!
Belső-őrségi kalandozás
Az Őrségben nem lehet kihagyni a remek útvonalakon kijelölt túrákat. Az erdőségek szinte megszólalnak, olyan gyönyörűek. Ezért ma, egy közepes erősségű körutat ajánlok nektek 30 km-en keresztül, 240 m szintkülönbséggel. Nincs más dolgotok, mint a sárga sáv, kék sáv, zöld sáv, kék kereszt jelzéseit követni az alábbi útvonalon: Magyarföld – Berki-hegy -Haricsa – Magyarszombatfa – Velemér – Szentgyörgyvölgy – Magyarföld. Ha ügyesek vagytok, a következőket nézhetitek meg útközben: Magyarföld: harangláb, fatemplom, Magyarszombatfa: Vadászati kiállítás, Fazekasház, Gödörházi harangláb; Velemér: tájház, Habán kerámiaműhely, Szentháromság templom; Szentgyörgyvölgy: református templom. A térkép főleg a jelzések követése miatt erősen ajánlott.
Nem tagadom, a lovak világa mindig elvarázsol, így a muraközi ló is. A délnyugat-magyarországi Muraközről kapta a nevét, világviszonylatban is egyedülálló, hiszen hazánk géntartalék értékű hidegvérű lova. Klasszikus értelemben a magyar lovak, hidegvérű fajták, de ez a muraközi kisebb testtömegű, finomabb felépítésű gyorsabb mozgású, kitartóbb munkavégzésű, mint a többi hazai tájfajta. Azt gondolom nagyon illik ez a ló az itt élő emberhez, mert a szívós, kitartó magatartás jellemzi a táj emberét is. A Dobokay lovasudvarban minden érdeklődőt szeretettel várnak, előzetes bejelentkezés alapján. Elérhetőség: Tel.:0036-30-5070431, e-mail.:dobokaypeter@gmail.com
Apátistvánfalva
Annyi gyönyörűség van ebben a tájban, hogy szerintem egy hét sem lenne elég, ha körbe akarnám járni, főleg úgy, hogy még őrségi tökmagolajat is szeretnék egyszer saját magam préselni. A sűrű, sötétzöld olajat számos ételhez használhatjuk, de kozmetikai célokra is remek választás lehet. Apátistvánfalván, a szeszfőzde mellett található a környék egyetlen olajsajtolója. Itt készül „Őrség aranya”. Az osztrák-magyar-szlovén határ találkozásánál található település emellett vizes völgyekben és forrásokban is igen gazdag, ezért préselés után, érdemes egy rövid utat tenni ezen a környéken.
A Kőszegi-hegység, Kőszeg-hegyalja
Az Alpok legkeletibb vonulatában gyönyörködhetünk itt az Őrség nyugati részein. A szubalpin klíma sokak számára jelent gyógyulást, ezen kívül a kulturális programok, a színvonalas vendéglátás mind hozzájárulhatnak a teljes kikapcsolódásunkhoz. A kihívásokat kereső túrázók, vagy a friss levegőt kedvelő kirándulók egyaránt megtalálják a „számításukat”. Friss, üde, virág, és fűszernövény illatú táj fogad minket. Itt találhatjuk a 883 m magas Írott-kőt, a Dunántúl legmagasabb pontját. Remek hely ez családok számára, ha szeretnétek kiszakadni a hétköznapok mókuskerekéből.
Személy szerint nem mindig tudok betelni az adott terület adottságaival, ezért ha tehetem, felkeresek még egyéb szemet és lelket gyönyörködtető helyet az adott tájegységen.
Így van ez most is, ezért ajánlom figyelmetekbe, a szinte érintetlenül hagyott Jeli arborétumot. Alapítója, gróf Ambrózy-Migazzi István a tájképi hatásfokozásra emellett számos Alpokban, Kárpátokban, Közép-Európában megtalálható fajta növényeket telepített be. Ennek köszönhetően itt található Vas megye, az ország és Közép-Európa leglátványosabb Rhododendron gyűjteménye.
Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság által létrehozott látogatóközpontban megismerhetjük a vidékre jellemző, a Kárpát-medence és az Alpok találkozásánál kialakult különleges élővilágot. Betekintést nyerhetünk a környékbeli természettudósok munkásságába. Interaktív tárlat segítségével ismerkedhetünk a madarak világával. A látogatóközpont körül élményösvényt találhatunk, ahol például óriáskirakó és gólyalabirintus segítségével kerülhetnek közelebb a gyerekek a természethez.
Utazzatok velem, osszátok meg élményeiteket, vigyétek hírét másoknak is, hogy van egy tájegység, ami igazán példaértékű, hordozott örökségében.