Ki ne szeretne Budapest utcáin, a Duna-parton andalogni, épített örökségeinkben elmerülni vagy a Duna vonulatát nézni, ahogy kettészeli a várost a maga robosztus vízhozamával? Sétáljunk egyet a Duna-parton és figyelmesen nézzünk körbe, hiszen kisebb és nagyobb szobrokkal is találkozhatunk, amelyek őrzik a történelem egy-egy momentumát vagy csak egyszerűen mosolyt csalnak az arcunkra.
Cipők a Duna partján
Fővárosunk számos pontja őrzi a magyar történelem emlékeit. Az utóbbi évek egyik legnézettebb műemléke az 1944-45-ben a Nyilaskeresztes Párt tevékenysége során a Dunába lőtt ártatlan, magyar zsidóknak állít emléket.
Cipők a Duna-parton
Ez a Duna-parti cipők bronz szoborcsoportja (szellemi alkotója Can Togay filmrendező, társalkotója Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész). A tömegesen végrehajtott kivégzések során az áldozatokat arra kényszerítették, hogy álljanak a Duna partjára, majd tarkólövéssel a Dunába lőtték őket. Az emlékmű három pontján kovácsoltvas táblán olvashatjuk: „A nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt áldozatok emlékére állíttatott 2005. április 16-án.” A Széchenyi rakparton, a Roosevelt tér és a Kossuth tér közötti szakaszon elhelyezett emlékmű helye szimbolikus, hiszen a budapesti Duna-part szinte minden pontjáról lőtték a zsidókat a Dunába, különösen a Margitsziget északi része felőli oldalon. Mégis itt megállva, néhány perc csöndet tartva megemlékezhetünk az ártatlanokról.
Kiskirálylány
A Kiskirálylány, a Duna-korzó korlátján ücsörgő szobor eredeti 50 cm-es kisplasztikáját 1972-ben készítette Marton László Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész.
Marton László: Kiskirálylány
A művészt az első házasságából született, legidősebb lánya ihlette meg. Így ír erről Marton László: „Első házasságomból született Évike, aki 5 éves korában, kiskirálylány jelmezben játszott a tabáni játszótéren. Ahogy ezt láttam, rögtön megvolt a téma. Kiskirálylány címen meg is mintáztam”. Talán az egyik legelegánsabb helyen, a Duna-korzón elhelyezett szobor Budapest szimbóluma, és a turisták kedvence lett.
Főkukac a nagy Ho-ho-ho horgászból
Ki szerette a nagy Ho-ho-ho horgász rajzfilm-sorozatot? Sokan vagyunk, akik ezen a mesén nőttünk fel, ezért is remek, hogy a Főkukac mini szobra felbukkant a Bem rakparton.
Főkukac a Bem rakparton (fotó: wikipédia)
A 15 centis mini bronzszobor alkotója Mihajlo Kolodko ukrán szobrászművész. A művészről tudni kell, hogy általában titokban helyezi ki a városnak szánt apró bronz meglepetéseit. A Főkukac mini szobrának van egy párja Ungváron is az Ung folyó partján 2016 óta. Az ungvári horgászoknak nagy szerencsehozója lett az alkotás. Állítólag az orrát kell megsimogatni, hogy jó kapása legyen a bátor horgászoknak.
Minitank
Egy újabb aprócska csoda, most éppen egy mini tank, amit megcsodálhatunk szintén a Bem rakparton. Az alkotás mérete, a helyszínválasztás, illetve a kihelyezés titokzatossága miatt feltehetően ennek a mini szobornak is Mihajlo Kolodko lehet az alkotója. A kis tank a Bem rakpart Batthyány tér közeli szakaszán, a villamos megállónál lévő Kossuth-híd emlékkőnél található.
József Attila szobor
Manapság a pesti Duna-part, és különösen annak Lánchíd és Margit híd közti szakasza a legkedveltebb a turisták és látogatók számára.
József Attila szobra
A Parlament mellett található József Attila-szobor és a rakpart közti távolság igen kicsi, ezért talán első látásra fel sem tűnik, hogy a szobor, mintha egy elő ember lenne, úgy ül ott. Talán egykor maga a költő is így ülve merengett, miközben megírta híres versét:
A Dunánál (József Attila, 1936. június)
„A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.”
Andrássy Gyula lovas szobra
Andrássy Gyula 1848 óta fontos szerepet töltött be a magyar politikai életben. Főispán, majd megyei nemzetőrségi parancsnok, 1849 májusától a kormány konstantinápolyi követe, a szabadságharc bukása után párizsi kényszeremigrációban élt, majd aktív előkészítője a kiegyezésnek, 1867. február 17-től 1871. november 14-ig miniszterelnök, ezt követően a Monarchia közös külügyminisztere volt. 1879. október 8-án mondott le, miután előző nap aláírta Németországgal a kettős szövetségi szerződést, amelynél ő diktálta a feltételeket Bismarcknak. Ezután teljesen visszavonult a politikától. A Kossuth Lajos téren, az Országház déli szárnyánál találhatjuk monumentális lovas szobrát, ami azon kevés köztéri szobrok egyike, amit kétszer avattak fel. Az eredeti Zala György-munkát 1906. december 2-án Ferenc József adta át, ám ezt 1945-ben elbontották, és belőle öntötték az óriás Sztálint. A Sztálin szobrot 1956 októberében eltávolították a mai Ötvenhatosok teréről, az Andrássy-szobor visszaállítására pedig a Kossuth tér rendezésére készített Steindl Imre-program tett javaslatot, és így láthatjuk ma a téren a szobrot.
Kutyás lány szobra
Csaknem negyven szobor és tizennégy köztéri munka jelzi, hogy Raffay Dávid modern szobrászművész nagyon is komolyan gondolja a szépség szolgálatát.
Kutyás lány (fotó: kozterkep.hu)
Számára a szobor elsődlegesen vallomás. A turisták egyik közkedvelt szobra a „Kutyás lány”, melyet a Vigadó térnél 2007-ben állítottak fel. A póráz nélkül, kutyát sétáltató lány a harmónia szimbóluma.
Olimpiai park
A Jászai Mari és a Kossuth tértől is könnyen megközelíthető a belváros egyik legnagyobb közparkja. A tér középső, központi részét a parknak nevet adó “olimpiai gondolat” jegyében alakították ki. Középen áll egy kő és bronz alapanyagú Olimpiai emlékmű és ennek tengelyében, a Duna felé a Szimbólum című, acélból készült szobor. Mindkettő Mihály Gábor alkotása. A rakpartról és a budai oldalról is jól látszó olimpiai ötkarika stílusosan piros-fehér-zöld festést kapott.
Még több budapesti látnivaló >>
Nektek van kedvenc szobrotok a budapesti Duna-parton?
(fotók: shutterstock)
