Mi rejtőzik a Gellért-hegy belsejében? Sziklakórház, víztározó és pálos templom nyomában

Zsinóros Andrea 2018-12-05
zsinoros-andrea

Budapestre télen is érdemes ellátogatni. Hogy miért? Mert télen is rengeteg olyan látnivalót kínál, ahol nem kell fáznunk, és mégis élményekben gazdagon térhetünk haza. Célpontom a Gellért-hegy és annak közvetlen környezete, amiről nem is gondolnánk, hogy mennyi kincset rejt magában. Az UNESCO 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította a hegyen található Budai Várnegyedet és a Duna két partjának panorámáját.

Őszi panoráma a Gellért-hegyről

A hegy meglepő módon egy – a régi időkben kórházként használt – múzeumnak, pálos templomnak, labirintusnak és Budapest ivóvízellátását biztosító víztározónak ad otthont. Nézzük meg közelebbről, belülről is ezeket az emberi szem elől rejtve maradó, védett helyszíneket.

Sziklakórház Atombunker Múzeum

Izgalmas történeti utazásban lesz része azoknak, akik meglátogatják a Budai Vár alatt található légókórházat, ami 2008 óta múzeumként üzemel. A kiállítás 2 perc sétára található a budavári Mátyás-templomtól a Lovas úton, az I. kerületben.

Sziklakórház (fotó: Sziklakórház Atombunker Múzeum)

Magyarország legnagyobb viaszfigura-kiállítása bemutatja a kórház történetét, a hadiorvoslás fejlődését, a polgári védelem eszközeit és felszereléseit. A Sziklakórház Atombuker Múzeum legfőbb célja a háború borzalmaival szemben, hogy emléket állítson azoknak a hősöknek – orvosoknak, nővéreknek, önkénteseknek -, akik emberségükről és helytállásukról tettek tanúbizonyságot az embertelenül küzdelmes időkben.

Sziklakórház (fotó: Sziklakórház Atombunker Múzeum)

A vár alatt kanyargó mintegy 10 km hosszú barlang- és pincerendszert a helyi lakosok a középkortól kezdve folyamatosan használták. A II. világháború kitörésével, 1939-től jelentős részét megerősítették, óvóhellyé alakították át. A Légókórház építését dr. Szendy Károly a székesfőváros polgármestere rendelte el. 1944. február 20-án nyílt meg a Székesfőváros Sebészeti Szükségkórháza. A kórház műszakilag és orvostechnikailag nagyon korszerűnek számított. Három kórterme, korszerű műtője és saját áramfejlesztője volt. Intenzíven csak az 1944. májusi amerikai légitámadások után került használatba. Fogadta a légitámadásokban megsérülteket, sürgősségi ellátásban részesítette a sebesülteket a kórház főápolónőjének, Andrássy Ilona grófnőnek a vezetésével. Az orvosi ellátást a Vöröskereszt önkéntes ápolónői segítették.

Sziklakórház (fotó: Sziklakórház Atombunker Múzeum)

A 94 ágyas létesítmény Budapest 1944-45-ös ostroma idején teljesen megtelt. 200-230 sebesült feküdt a folyosókon, termekben! Nagyon sokan nem élték túl a támadásokat a járványok, eszköz- és gyógyszerhiány miatt. A túlzsúfoltság állandó 33-35 °C-os hőmérsékletet eredményezett és előfordult, hogy a kötszereket az elhalálozottak testéről kellett újrahasznosítani. Az orvosok sok ezer magyar katona és civil életét mentették meg.

A kórházat 1945 júniusában bezárták. Az orvosok egy része Nyugatra menekült.

1945-1948 között néhány kórtermét egy magáncég vette bérbe és Vírus Oltóanyagtermelő Intézetként működtették. Az antibiotikumok megjelenéséig a kiütéses tífusz rettegett betegség volt. Az oltóanyag-termeléssel az 1948-ban bekövetkezett államosítást követően hagytak fel.

1956-ban forradalmi kórházként üzemelt, fogadta ismét a sebesülteket.

1958-1962 között a kubai rakétaválság idején, a hidegháború alatt LOSK 0101/1 jelzéssel szigorúan titkos objektummá nyilvánították, légoltalmi szükségkórház volt 2002-ig. A titkosítás feloldása után néhány évvel, 2008-ban nyílt meg civil látogatók számára mai formájában, mint Sziklakórház Atombunker Múzeum.

Díjak, elismerések:

  • 2014-ben elnyerte a Pulszky Társaság különdíját
  • 2015, 2016, 2018 Tripadvisor ranglistáján a Sziklakórház Atombunker Múzeum a legnépszerűbb magyarországi múzeum.
  • 2018-ban szakmai szervezet elismerésében részesült

A létesítmény csak vezetővel látogatható! Vezetés minden egész órakor indul. Tematikus foglalkozások is szerepelnek a múzeum szolgáltatási között pl.: kémjáték, egészségügyi foglalkozás, atomcsapás extrém program.

Tudtad? 1937–45 között a Várnegyed légoltalmi szirénáit a Sziklakórházból működtették. A szirénát a látogatók kipróbálhatják!

 

Sziklatemplom Pálos Fogadóközpont

A Gellért-hegy másik oldalán alakították ki a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplomot a Gellért Hotel közelében. A kilátás a Dunára feledhetetlen a bejárata előtt.

A Sziklatemplom bejárata

A feljegyzések szerint ebben a barlangban élt egy Iván nevű remete, aki a hegy lábánál feltörő meleg forrás vízével gyógyította a hozzá kijáró emberek. Szent Iván-barlangban jelenleg a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendünk sziklatemplomát találjuk.

1924-ben egy magyar zarándokcsoport járt Lourdes-ban. Ez az út adott ihletet a sziklatemplom megépítésének, ami Lux Kálmán tervei alapján 1931 tavaszára készült el Weichinger Károly irányításával. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is hozzáépült a templomhoz.

A második világháború kitörésekor sok menekült számára biztosított védelmet a szentély.
1950-ben a kommunista rendszer eltörölte a szerzetesrendeket Magyarországon. 1951 húsvétján az Államvédelmi Hatóság betört a sziklatemplomba, és begyűjtötte a pálos szerzeteseket. Voltak, akiket kivégeztek, a többieket pedig koncepciós vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A sziklatemplom elpusztult, 2 méter vastagságú betonnal befalazták a bejáratát.

A Magyar Pálos Rend a templomot és a kolostort újra megnyitotta 1989. augusztus 27-én, a kommunista rendszerek összeomlásakor. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották. A fal egy darabját a templom bejáratának jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra uralmára.

A hőmérséklet kellemes a szikla belsejében, télen-nyáron 21 °C. A nemzeti engesztelő szentélyben lehetőség van napi 3 alkalommal misén is részt venni.

Gruber József Víztározó

A Gruber József víztároló medence a budapestiek folyamatos vízellátásában játszik fontos szerepet: a nappali időszak fokozott vízigényét az éjszakai időszakban feltöltött tároló segít kielégíteni. Budapest napi vízfogyasztása átlagosan mindegy 432.000 m³ köbméter. Ekkora mennyiség kőolajból három hónapig elegendő az egész országnak.

Víztározó (fotó: wikipédia)

Kizárólag Nyílt Nap keretében van lehetőség megcsodálni a földalatti csarnok vízben tükröződő 106 oszlopát. A 80 000 köbméter víz tárolására alkalmas medence egy folyosóról, ablakokon keresztül tekinthető meg. Ilyenkor bepillanthatunk a szolgáltatások mögött rejlő igen bonyolult és biztonságos infrastruktúrába.

A víztározó mellett található a Filozófusok Kertje szoborcsoport, Wagner Nándor alkotása.

Szállás Budapesten

Többféle szálláshely típus közül van lehetőség választani a fővárosban. A belvárosban magasabbak az árak a külső kerületekkel szemben.

Szállásajánlatok Budapest egész területén >>

A Gellért-hegy belső és külső látnivalóira érdemes több napot rászánni. A fent említett programokat elsősorban felnőtteknek javaslom, mert a gyerekek számára ijesztő és nyomasztó érzést keltenek ezek a helyszínek.

/fotók: shutterstock/