Sok ismerősöm pozitív véleménye alapján már régóta terveztem, hogy ellátogatok erre a településre. Vajon mi lehet ebben a helyben, ami mindenkit elvarázsol? Már én is tudom, és alig várom, hogy ismét átélhessem az érzést!
Telkibánya
A település Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék középső részén, a szlovák határ mentén fekszik. Már az ide vezető út is gyönyörű, Miskolcról közelítve a 37-es úton szükséges haladni, majd Szerencsről kilépve végig vadregényes tájakon haladva élvezet az utazás.
Ami érkezéskor rögtön a szívembe lopta magát, a számomra hihetetlen csönd és a friss levegő. A hőmérséklet jó pár Celsius fokkal alacsonyabb, mint a nagyobb városokban megszokott, ezért érdemes magunkkal vinni melegebb öltözetet, mint amire az időjárás szerint szükség lenne.
Aranygombos Fogadó
Szálláshelyem az Aranygombos Fogadó volt, ami valahol a szálloda és a vidéki fogadó határán helyezkedik el, de ebbe a környezetbe pont tökéletesen passzol. Vendéglátóim barátságos fogadtatása után elfoglaltam a szobámat, majd rövid sétát tettem a községben.
Aranygombos Fogadó Telkibányán
Maga Telkibánya gyalogosan rövid idő alatt bejárható, ezért úgy döntöttem, hogy másnap a környező erdőket is meghódítom. Visszatérve a szállásra még vacsora előtt kipróbáltam a wellness részleget. Egy fárasztó nap után bármikor megpihennék a kinti jacuzziban a természet neszeit hallgatva!
Tipp:
A hely állatbarát, a fogadó kutyusa mellett nyugodtan vihetjük magunkkal sajátunkat is. Ha pedig gyerekkel érkeznénk, akkor Lujza végtelen türelemmel fogja tűrni a gondoskodást.
Gasztronómia
Mivel a szálláshely nagyszerű étteremmel rendelkezik, ezért szerencsére nem kellett messzire mennem, ha jót akartam enni a nap bármely szakaszában. Legyen szó egy laktató vacsoráról (a házi húsleves a hosszú nap után életmentő), vagy pedig reggel a friss pékáruról. Reggelinél több házi készítésű, illetve kézműves termékkel is találkozhatunk, illetve mint később kiderült bizony az asztalra kitett kenyérfélék is helyben készülnek!
A környék
Másnap a reggelit követően elindultam felfedezni a környező erdőt. Előre kiszemelt két látnivalóm is volt: az Amadévár és a Pálos kolostorrom. Előzetes tájékozódásom alapján a piros turistajelzésen volt szükséges haladnom, amit kitartóan követtem is, útközben még egy helyi kutya is mellém szegődött. 8 kilométer séta után éreztem, hogy valahogy rossz úton járhatok.
Ismét felkértem internet barátom segítségét és rájöttem, hogy az út közepénél le kellett volna térnem egy ösvényen. Sebaj elindultam visszafelé. Miután már lassan 20 kilométernél tartottam, és közeledett az ebéd ideje is, ezért úgy döntöttem visszatérek szállásomra. Habár a kitűzött célokat nem értem el, azért egyáltalán nem volt mondható feleslegesnek a kirándulás. A hegyre felmászva gyönyörű a kilátás tárult elém, illetve az ösvény mentén végig csorgadozott a patak, illetve a Jóska forrást is megtaláltam! Napi tanulság: legközelebb kérem a helyiek vagy idegenvezető segítségét!
Úton hazafelé: Boldogkőváralja
Miután búcsút intettem hétvégi pihenésem helyszínének, úgy döntöttem, még megállok útközben Boldogkő váránál. A vár a leletek alapján az Árpád-korban épült, a tatárjárást követő időben már állt. De miért is érdemes betérni ide?
Boldogkői vár
Több kiállítás is várja a látogatókat, mint például: régészeti, hadtörténeti, ásvány, de ami a legjobban elnyerte tetszésemet, az a palotaszárnyban található, több ezer elemből álló ólomkatona-kiállítás. Itt a magyar történelem fontosabb eseményeit követhetjük nyomon, illetve még a vár kicsinyített mása is kialakításra került.
Hazaérve úgy gondolom csodás hétvégét tudhatok magam mögött. Ajánlom mindenkinek ezt a helyet, aki egy kicsit szeretné maga mögött hagyni a város zaját, és nyugalomban meghallgatni a déli harangszót. Köszönöm Telkibánya, hamarosan visszatérek!
/Fotók: Popik Dorottya/
