2008-ban a Magyar Televízió természetvédelmi szakemberek segítségével a nézők szavazatai alapján állította össze az úgynevezett ZÖLD 7-es, hazánk természeti csodáinak listáját. Céljuk az volt, hogy országunk ritka természeti jelenségeit, védett növény- és állat fajait, valamint geológiai képződményeit ismertessék meg a nagyközönséggel.
Az alaplistát kiegészítettem még 3 – számomra a rangsorba illő “ezt mindenkinek ismernie és látnia kell” – turisztikai célponttal.
Ipolytarnóci ősmaradványok – Ősvilági Pompeji a Bükkben
Salgótarján közelében, a szlovák határ mentén található az 1995-ben az összeurópai természeti örökség részének nyilvánított őslénytani parkunk.
Ipolytarnóci Ősmaradványok (fotó: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság)
Igazi időutazást biztosítanak a 17 millió éve – a földtörténet miocén korában – itt élt fenyők megkövesedett maradványai, az ősállatok lábnyomai, a cápafogakat, levéllenyomatokat rejtő homokkő. Megmaradásukat az okozta, hogy egy ősi vulkánkitörés által kiszórt laza törmelék betemette, így konzerválta őket. Az egykori Pannon-tenger partján burjánzó élet nyomai mára a felszínre kerültek, így testközelből csodálhatjuk meg őket. Szintén itt található néhány azok közül a 7 millió éve betemetett mocsárciprusok közül, amelyeket a bükkábrányi külszíni lignitbányában tártak fel 2007-ben.
TIPP: A szallas.hu-n foglalóknak 13 % kedvezmény jár a belépőjegy árából!
Füzér vára – a REG-ÉLŐ vár
A hófehér Füzér vára hatalmas vulkáni szikla tetejére épült a Zemplénben. Kincsőrző vár volt, többek között itt őrizte Perényi Péter koronaőr 1 évig a Szent Koronát a mohácsi csata után. Az erődítményből a kilátás feledhetetlen.
Füzéri vár (fotó: Pazirik Informatikai Kft)
A vár jelképe egy zöld griff madár, amely szimbolizálja az ujjászületés képességét, a gazdagság-, a kincs őrző szerepét. Az ásatások során a régészek találtak egy zöld griff madarat ábrázoló cserépkályha elemet, életre keltve egy régi legendát. A hegy flórája rendkívül gazdag és sokféle.
TIPP: A szallas.hu-n foglalóknak 13 % kedvezmény jár a belépőjegy árából!
Kardoskúti Fehértó – Madárrezervátum
Az Orosházához közel elhelyezkedő Fehértó számos védett, illetve fokozottan védett növény és mintegy 150 madárfaj átvonulóhelye. A tó a Körös-Maros Nemzeti Park része. Kora tavasszal közel a vízhez a szikes partokon építi fészkét a gulipán.
Fotó: Zsinóros Andrea
A sziklafalakat sárgába öltöztető sziklai ternye különösen szép látványt nyújt áprilisban. Ősszel hatalmas darvak és vadludak népesíti be a tavat és környékét. A Fehértó az egyik legjelentősebb magyarországi madárrezervátum. A védett területen belül él magyar szürke szarvasmarha, racka- és cigájajuh.
Szállást keresel a közelben?
Őrség – szeri ősfalu
Hazánk Szlovéniához közel eső önálló néprajzi és történeti tájegysége, az Őrségi Nemzeti Park része. Az egyetlen olyan vidéke Magyarországnak, melynek lakói a honfoglalás óta folyamatosan itt, egy helyben élnek. Az Árpád házi királyaink őrállókat telepítettek az ország nyugati kapujának védelmére, innen ered a térség elnevezése.
Műemlék lakóház Szalafőn (fotó: wikipédia)
A hullámzó dombvidéken jellegzetes “szeri”, azaz egy dombon néhány házból álló településrészek alakultak ki. A legszebb “kódisállásos” – oszlopokon nyugvó, kiugró tornácú – házak Szalafőn és Pankaszon láthatók. Magyarszombatfán híres fazekasok munkáival, Pityerszeren skanzennal, Veleméren román kori templommal ismerkedhetünk meg.
Hévízi-tó – fürdés a tavirózsák között
A 38 méter mély Hévízi-tó különleges képződmény, mert tőzegmedrű forrástó. Hasonló tó csak Új-Zélandon található, de abban nem lehet fürdeni.
Hévízi tófürdő
Gyógyvíze világhírnévnek örvend, jótékony hatását kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja, amely 72 órán belül teljesen kicseréli a vizet a tóban. A víz hőmérséklete télen 23-25 °C, nyáron akár 33-36 °C. Télen a kicsapódó gőzből párasapka képződik a tó felszínén, ami gátolja a víz lehűlését, ugyanakkor belélegezve karbantartja a hangszálainkat.
A Hévízi-tó ideális élőhelye az 5-7 centiméterre a víz fölé növő, késő éjjel nyíló tavirózsáknak. Különleges élmény a rózsák között fürdőzni.
Szállások Hévízen
Kerecsensólyom
1970-es években még a közvetlen kipusztulás szélén állt, mára állománya a védelem hatására megerősödött. Napjainkban a Kárpát-medencében stabil az állománya, az Európai Unióban élő egyedszámnak több mint 60%-a Magyarországon fészkel!
2000-ben az Év Madarának választották az eurázsiai elterjedésű szárnyast. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. A párok életük végéig összetartanak. Híres lovas solymászunk: Krekács Zoltán.
Parlagi sas
Világviszonylatban veszélyeztetett, pusztai élőhelyekhez kötődő eurázsiai elterjedésű madár.
Az elmúlt 30 év alatt az állomány megtízszereződött a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület aktivistáinak és a Nemzeti Parkjaink munkatársainak köszönhetően.
Megyer-hegyi tengerszem – Hegyalja gyöngyszeme
Sárospatak közelében a Megyer-hegyen lévő tengerszemet emberkéz formálta. Régen ezen a helyen bányászták a gabonaőrlők és érczúzók malomköveit.
Megyer-hegyi tengerszem (fotó: Zsinóros Andrea)
A 100 éve bezárt bányaudvart csapadékvíz töltötte fel és egyedülálló szép tó keletkezett a helyén. A tavat körülvevő sziklafalak 70 méterrel magasodnak a víztükör fölé, a tó legmélyebb pontja 6,5 méter mély. Biciklivel is megközelíthető, egyedülálló látványt ígér.
Megyer-hegyi tengerszemnél (fotó: Zsinóros Andrea)
Szállást keresel Sárospatakon? >>
Bükki gejzírek – nemcsak Izlandon
Másfél-két méter magasra tör fel a kristálytiszta karsztvíz a Bükki Nemzeti Park déli részén több helyen a Bükk mészkőfennsíkjából. Közülük a leglátványosabb a Vörös-kő-völgyi alsó forrás, ami a hóolvadás következtében már február végén elindul.
Vörös-kői forrás (fotó: Bükki Fotós)
A tavaszi hónapokban a leglátványosabb a feltörő karsztvizek vízoszlopa. A gejzír geotermikus jelenség, a vizet a keletkező gőznyomás emeli a fölszín felé, az említett források a karsztododás eredményei, a vízsugár hidrodinamikai alapon jelennek meg. A kirándulók a Vörös-kői mellett felkereshetik az Imó-kői, valamint a Fekete-leni időszakos karsztforrásokat is, amelyek szintén működnek.
Egerszalóki sódomb – Gyógyvizek völgye
Egerszalók igazi nevezetessége a föld mélyéből feltörő hévízforrás és a víz által formált sódomb. A domboldalon lefolyó víz 1200 négyzetméteres látványos mészkőlerakódást épített, ami Európában egyedülálló. Sötétedés után a szivárvány színeiben pompázik.
Hasonló csak Pamukkaléban (Törökország), és a Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) található.
A nátriumot, metakovasavat is tartalmazó kálcium-magnézium hidrogénkarbonátos hévíz különböző betegségek enyhítésére alkalmas, ivókúraként is alkalmazható. A völgy bejáratánál kialakításra került egy kis, több medencés fürdő, a Nosztalgia Fürdő, amely nem csak nappal, de olykor éjszaka is nyitva tart.
Szállásajánlat Egerszalókon: Saliris Resort Spa & Conference Hotel Egerszalók ****+superior
A fenti rangsor alapján látható, hogy karnyújtásnyira is vannak ámulatba ejtő természeti képződmények és jelenségek határainkon belül. Akinek nincs lehetősége távoli országokba utazni, itthon is tud tartalmas, látnivalókban gazdag pihenésben részesülni.
Mindegyik helyhez közel tudunk ajánlani a különböző igényeknek megfelelő szálláshelyet >>
/fotók: shutterstock, pixabay/
