Városnézés Wrocławban, a törpék birodalmában

PirosKalaposLány 2019-01-03
piros-kalapos-lany

A törpék birodalmának is nevezett lengyelországi Wrocławba utazunk, hogy megfejtsük a titkot: kik a wrocławi törpék, miért van számos magyar emlékhely a településen, hogyan élte túl a város évszázadok nagy háborúit és mi köze van a Feszty-körképnek a lengyelekhez? Számos kérdésünk és 4 napunk van arra, hogy megfejtsük a magyar-lengyel titkot. Indulhatunk?

Mit keresnek a törpék Wrocław városában?

Mielőtt belevágnánk a nagy kalandba és felfedeznénk Wrocław városát, mindenképp említést kell tennünk az itt élő törpékről. Igen, jól olvastátok, a város telis-tele van apró, barátságos, bronz törpeszobrokkal, amelyek turisztikai látványosságként népszerűsítik a várost. S hogy miért vannak törpék a városban?

Törpék Wroclaw belvárosában

A történet az 1980-as évek elejére nyúlik vissza, amikor a Narancsos Alternatíva nevű szervezet tevékenykedni kezdett. A szolidaritás mellett a lengyel ellenzéket erősítették, s a törpéket választották jelképüknek és a demonstráló tevékenységük során házfalakra törpéket ábrázoló absztrakt graffitiket festettek. Igaz, a szervezet tevékenysége a 90’-es években alábbhagyott, 2001‐ben a szervezet gyülekező helyén felállították az első bronzból készült szobrot, majd a város több helyén kisebbeket is. Így találkozhattok az Utazó törpével, Sziszifusz törpékkel, Pierog törpével, Gourmet törppel, Őriző törppel, de a kovács, rab, könyvmoly, álomszuszék, zenebarát, hentes, postás törp is fellelhető a városban.

Szállások a törpék városában:

1. nap – Wroclaw és a történelem

A „legjobb európai úti cél“ és 2016‐ban Európa Kulturális Fővárosa címet viselő város nem csak Európa, de Lengyelország egyik legrégebbi városa is. Ezért induljunk, s fedezzük fel a történelmi nevezetességek közelében elhelyezett törpéket is!

⇒ Városháza

Első állomásunk a Városháza csodás épülete, hisz ez a legrégebbi, aszimmetrikus építésű épület a városban. Érdekessége, hogy a kivitelezés Mátyás király sziléziai uralma alatt zajlott és így az emeleti nagyteremben Magyarország és a Hunyadi család címerei kerültek kiállításra.

⇒ Porosz királyok palotája

Történelmi sétánk következő állomása az óváros és a Királyi Palota, ahol ma a Történeti Múzeum működik. Az épületet 1750-ben Nagy Frigyes vásárolta meg és alakíttatta át királyi rezidenciává. S nem meglepő, hogy egészen a 20. század közepéig királyi funkcióját megtartotta. Ma Wrocław első kiállító központja, ahol többek közt a város 1000 éves történetét is megismerhetjük.

⇒ Dóm‐sziget – Ostrow Tumski

Következő állomásunk a város legrégebbi részébe, a vöröstéglás, északi, gótikus stílusjegyeket viselő középkori városközpontba, a Dóm‐szigetre vezet.

Híd vezet a Dóm-szigetre

Eredetileg a 10. században volt itt a város központja, majd 1315-ben a sziget egyházi fennhatóság alá került. Mivel a város szinte mindig érsekségi központ volt, ezért az egyházi paloták, múzeumok és templomok sokaságát találjuk. Nem marad el a magyar vonatkozás itt sem, hiszen a szigeten lévő dómban helyezték végső nyugalomra Thurzó Jánost, aki 1506 – 1520 között Wrocław érseke volt.

⇒ Raclawicei körkép

Tovább folytatva a magyar párhuzamok keresését, érdemes útba ejteni Wroclaw egyik kiemelkedő látnivalóját, a Raclawicei körképet is, amely a raclawicei csatát ábrázolja. Ez a kép a lengyeleknek olyan, mint nekünk a Feszty-körkép és ez a csata olyan, mint nekünk a pákozdi csata volt. A képet eredetileg Lembergben állították ki a csata százéves évfordulójára, azaz pont egy időben a mi Feszty-körképünkkel. A II. világháború után került Lembergből Wroclawba, s mára egy az egyik legjelentősebb látványossága a városnak.

2. nap – A hős város

⇒ Piactér – Rynek

A Rynek nemcsak földrajzilag a város központja, de minden értelemben ez Wrocław szíve. A 13. században, miután a tatárok a földdel tették egyenlővé a települést, ez a tér épült meg először, s ezért a körülötte álló épületeken a folyamatos felújítások következtében többféle stílust figyelhetünk meg. A rekonstrukcióknak köszönhetően azonban a Rynek ma szebb, mint újkorában.

⇒ Centenáriumi csarnok – Hala Stulecia

Wroclaw egyetlen épületéhez sétálunk, amely az UNESCO Világörökségének része. Ez felettébb érdekes, hiszen a város főként történelmi épületeiről híres, s ez a Centenáriumi csarnok egy 6000 férőhelyes vasbeton épület. A 20. század elején a német építész, Marx Berg tervezte, amelynek 65 m átmérőjű kupolája önmagában rendkívülinek számít még ma is. Az épület esztétikuma tehát vitatható, azonban az építészet történetében játszott jelentőségét nem lehet elvitatni. Túlélt két világháborút, s ma koncertek, opera előadások, sportrendezvények otthona.

⇒ Wrocław egyetemi negyede

1670-ben, a jezsuiták által alapított barokk stílusú egyetemi épület is túlélte a lengyel, viharos történelmi eseményeket. Működött kórházként és börtönként is használtak, de volt benne élelmiszerbolt, s a II. világháború alatt a nácik tartották megszállás alatt. Az egyetem olyan professzorokkal büszkélkedhetett, mint Robert Bunsen, a Bunsen-égő feltalálója vagy Alois Alzheimer, akiről a betegséget elnevezték. S bár aktívan működő felsőoktatási intézményről van szó, egyes részei mégis látogathatóak.

⇒ Szczytincki Park

A 110 hektáron elterülő népszerű parkot az Odera partján 1785-ben alakították ki egy hatalmas birtokon. S mint számos nevezetessége a városnak, ez is megsínylette pl. a napóleoni háborúkat és a két világháborút is, ám újra talpra állt. Olyannyira, hogy a 20. század közepére Európa leghíresebb kertje lett, hiszen az 1913-ban létrehozott Japán Kert nemhogy túlélte a két világháborút, hanem utána még nagyobb pompában újult meg.

Japán Kert Wroclawban

3. nap – A modern Wroclaw

⇒ Sky Tower irodaház

Számos történelmi emlék között sétálva nem lehet nem észrevenni, hogy Wrocławban rengeteg modern turisztikai látnivaló is akad. A leglátványosabb a 212 méter magas Sky Tower irodaház, mely egyrészt bevásárló központként funkcionál, másrészt a 49. emeleten egy turisták által közkedvelt kilátó pont is működik.

⇒ A wrocławi állatkert

A wrocławi állatkert Afrykarium nevű különleges komplexuma is megér egy látogatást. A fekete kontinens vízi világát mutatja be 19 akváriumban, medencében, összességében 15 millió liter vízben. Olyan állatokat lehet itt látni, amelyek a Fekete-tenger partján, vizében és korallszigetein, a Nílusban, a Nagy Hasadékvölgyben, a Mozambik-csatorna mélyén, az Atlanti-óceán partján, vagy a kongói dzsungel folyóiban élnek.

A wroclawi állatkert egyik lakója

4. nap – látnivalók Wrocław környékén

Wrocław környékén is számos látnivaló akad, akár műemlékekre, akár természeti szépségekre gondolunk. Ha természet, akkor a Szudéták hegylánca, a Karkonosze és a Góry Stolowe-hegység vár minket. Ha épített örökségre vágyunk, akkor a Szűz Anya tiszteletére épített templomok és zarándok helyek kecsegtetnek. Mint pl. Bardóban, az Igliczna-hegyen és Wambierzycében. De egészen különleges, 300 éves fareteszes fatemplomot láthatunk Jaworban és Swidnicában és a Sziléziai Béke Templom gazdag, barokk belső díszítése és díszes kazettás mennyezete is egyedülálló, amiért az UNESCO világörökségi védettségét is élvezi.

Wroclaw belvárosa

Négy nap talán nem is elég, hogy Lengyelország eme gyöngyszemét egészen felfedezzük. De ez a rövid séta talán betekintést ad a lengyelek kulturális, történelmi és hitvilágába. Arról nem is beszélve, hogy modern attrakcióival minden korosztálynak kedvez: gondoljunk csak a törpékre! 🙂

Szállást keresel Wroclawban? Válogass kedvedre a belvárosi ajánlatok között >>

/fotók: shutterstock/