Nagybánya a csodálatos máramarosi vidék egyik legjelentősebb városa, mely a Keleti-Kárpátok lábánál található, a magyar határtól 70 km-re. Természeti adottságai, illetve történelmi és kulturális örökségei miatt is érdemes felkeresni. Összeszedtük a legfontosabb látnivalókat mind a városban, mind a környéken, melyekből akár 1 napos városnézésbe is belesűríthetjük a lényeget. Irány hát az ásványok hazája, ahol a magyar festészet fellendült, és ahol Petőfi kénytelen volt a nászéjszakáját tölteni!
Nagybányai Művésztelep: A modern magyar festészet indulása
Tudtátok, hogy Nagybánya a két világháború között a magyar művészeti élet egyik legfontosabb helyszíne volt? Bizony, az 1896-tól működő művésztelepen bontakozott ki a 20. századi modern magyar festészet. A művésztelep 1902-től szabad iskolává vált, vagyis a képzést már nem kötötték korábbi művészeti tanulmányokhoz.
A festőiskolában az elméleti tananyag helyett az érzelmi benyomáson alapuló festészet gyakorlásán volt a hangsúly. Ezért az itt meghonosított festészet jellemzői többek közt a szubjektív szemléletmódú, illetve naturalista képek. A művésztelep működésének a 2. világháború vetett véget, de ma ismét működik a festőiskola: a festészet iránt érdeklődők nyári foglalkozásokon vehetnek részt. Pár éve részben felújították, és az udvarban érdemes egy kellemes sétát tenni.
Szállást keresel Nagybányán? >>
Ha meg szeretnénk tekinteni a festményeket, akkor viszont a művésztelep helyett a központban található Szépművészeti Múzeumot kell felkeresnünk. A nagybányai festőgeneráció képei legnagyobb részt Nagybányát, a környező tájat és a korabeli városi életet mutatják be különböző stílusban. Hogy csak egy pár nevet említsünk: Maticska Jenő, Ziffer Sándor, Bornemisza Géza vagy Hollósy Simon (aki alapító tag is volt) munkái mind megtekinthetők – ugyanakkor kortárs kiállítást is találunk a múzeumban.
Szépművészeti Múzeum cím: 430212 Nagybánya, Strada 1 Mai 8
Belépő: felnőtt 7 lei (480 Ft)
A főtér látnivalói: Szent István-torony és Fekete Sas fogadó
A Szépművészeti Múzeumtól csupán 100 méter gyalog a város szimbóluma, a Szent István-torony. Nevét annak köszönheti, hogy Szent István király Nagybánya védőszentje. A 40 méter magas torony eredetileg a 14. században épült gótikus stílusú Szent István templom harangtornya volt. A következő évszázadok alatt a templomot és a tornyot többször is villámcsapás és tűz rombolta, mára pedig csupán a torony maradt meg.
A régi templom maradványai a föld alatt vannak, üveglappal lefedve, melyen keresztül megtekinthetők a romok. A helyszínen tájékoztató táblákat is találunk. Este kivilágítva igazán szép a tér! A toronyból pedig csodás kilátás nyílik a városra, valamint a környező hegyekre. A belépés díjtalan.
A torony közvetlen közelében találjuk a város főterét, melynek szélén van a Fekete Sas fogadó.
Már az 1700-as években is működött, és az Arany Szarvas fogadó mellett ez volt a legjelentősebb szálláshely akkoriban Nagybányán. Megnézhetjük rajta az emléktáblát, mely szerint itt szállt meg egy éjszakára Petőfi Sándor és Szendrey Júlia, útban Koltó felé. A kényszerpihenőre azért került sor, mert a kocsijuk tengelye eltörött. Petőfi 1848. szeptember 15-én kelt levelében így írt erről Kerényi Frigyesnek:
„Nagy-Bányán túl Misztótfaluban eltört egy kerekünk. Feleségem csak mosolyogta a bajt, de én dühösen dühödtem, s félre mentem, hogy feleségem ne halljon, és ott kedvem és rangom szerint kikáromkodtam magamat. […] Az éjet Nagy-Bányán töltöttük egy fogadóban… házasságom első éjét a fogadóban! nem hiába vagyok a csárdák költője.”
Ha már itt vagyunk, érdemes a főtéren beülni –pontosabban kiülni – a sok étterem vagy fagyizó valamelyikébe, mert igazán hangulatosak!
Ásványtani Múzeum: A környék földalatti kincsei egy helyen
Roppant változatos, lenyűgöző ásványkiállításban lehet részünk a nagybányai Ásványtani Múzeumban. A gyűjteményben több mint 700 különböző ásványfaj több ezer kiállított példányát tekinthetjük meg. Nem csupán a környékbeli lelőhelyek kincseivel találkozhatunk, hanem külföldön kibányászott darabokkal is. Némelyik ásvány egészen hatalmas, és kifejezetten ritka típusú kőzeteket is találunk. Nem csoda, hogy egészen messziről is érkeznek ide látogatók.
A múzeumban időszakos kiállításokra is sor kerül, és ásvány emléktárgyakat is vásárolhatunk. Egyetlen hátrány, hogy nincsen magyar leírás, de még így is garantáltan megéri a látogatást, hiszen a gyűjtemény páratlan és nagyon látványos!
Cím: 430212 Nagybánya, Bulevardul Traian 8
Belépő: felnőtt 8 lei (550 Ft)
Szállások Nagybányán >>
A környék látnivalói
Koltói-kastély: A Petőfi-Szendrey mézeshetek helyszíne
Valójában Teleki-kastély a neve, mely Koltón található, Nagybányától 10 km-re. A kastély a 16. században épült, és Teleki Sándor gróf vendégeként Petőfi többször is megfordult itt. A legjelentősebb látogatás természetesen az volt, amikor 1847 őszén a költő és hitvese, Szendrey Júlia itt töltötték nászútjukat. Petőfi 29 verset írt ekkoriban, melyek közül a legtöbb a ház melletti kis kőasztalnál készült, a somfa alatt. Ezt azóta is „a híres somfaként” emlegetik.
Ekkor írta a jól ismert „Szeptember végén” című versét is, amelyben az említett táj a somfa mellől elénk táruló messzi hegyekre vonatkozik.
A kastélyban korabeli bútorokat, tárgyakat, festményeket lehet megtekinteni, illetve a hitvesi ágyat és Júlia hímzőasztalát is. Jelenleg azonban felújítás alatt áll, amely elvileg jövőre lesz kész, mert kibővítik a Petőfi-múzeumot. Viszont a kert, a kőasztal, és az egész alakos szobrok most is látogathatók!
Szállások Koltón >>
Suior-Mogosa üdülőközpont: Libegőzés a hegyek közt
Ha a műemlékek és múzeumok helyett inkább a környék gyönyörű természeti adottságait szeretnénk kihasználni, látogassunk el a Nagybányától 17 km-re található Suior – Mogosa sípályákhoz. A hegyekkel és fákkal körülvett Mogosa-tóban nyáron fürdőzni szoktak, a 670 méter magasan található Suior üdülőközponttól pedig felvonóval juthatunk fel a hegycsúcsra.
A lift kétszemélyes, és a 300 méteres szintkülönbséget 1300 méter hosszan teszi meg. A Cota 1000 nevű csúcson megihatunk valami finomat a hangulatos, kiülős vendéglőben, vagy körbe sétálhatjuk a mesterséges kis tavat. A felvonó ára egy főnek mindössze 10 lei (690 Ft), és ebbe beletartozik a fönti vendéglőben kapott kávé, tea vagy üdítő ára is!
A Cota hegycsúcs
+ Tipp: A máramarosi fatemplomok a Világörökség részét képezik – keressünk fel egyet, például a Nagybányához közeli Dióshalmon (románul Surdesti). A 17.-18. században épült, fából készült templomok egyik jellegzetessége a karcsú, magas torony és persze a környező festői táj.
Látogassatok el Nagybányára! Például ha Erdély szívébe tartotok, tehettek északra egy kis kitérőt – további szállásokat a környéken itt találtok hozzá >>
(fotók: Kalácska Erika, shutterstock)
