Lengyelországgal való közelebbi ismeretségünket pár évvel ezelőtt Krakkóval kezdtük, és azóta is visszajárunk. Nagy öröm visszatérni ide minden évszakban, legyen az nyáron a napsütéses Visztula parti séták, piknikek vagy adventi időszakban a karácsonyi forgatag miatt. Krakkó egy tüneményes város, amelyet egy hétvégére nyugodtan vegyetek célba, sőt akár egy napra is, mi így is megjártuk már.
Kezdjük egy kiadós belvárosi sétával!
Lengyelország egykori fővárosának óvárosa, a legfőbb nevezetességei gyalogosan kényelmesen bejárhatók, és könnyen nyomon követhetitek sétaútvonalunkat térképen vagy fényképeink nyomán.
A Stare Miasto, azaz az óváros, 1978. óta az UNESCO Világörökség része. A krakkói városnézések, ahogy a történelmi látnivalók sora, erre a területre összpontosulnak a város közepén a fő folyója, a Visztula partjáig.
Krakkói szállások
Ismerkedésünket a látnivalókkal kezdjük a Barbakánnál, ahonnan annak idején a Királyi út is indult. A Barbakán a középkori védelmi vonal része volt, mely igazi kuriózumnak számít Európában, hiszen mindössze három ilyen előerődmű maradt fenn. Az őrtornyot két vizesárok vette közre, három méter vastag, vörös téglából készültek falai százharminc lőréssel, és hét kilátótorony került a tetejére. Igazán jó állapotban csodálhatjuk meg napjainkban.
A Királyi út innen a Flórián-kapun át vezetett rövidesen eljutva a főtérig, így haladjunk mi is át a kapu alatt. A többszintes, lőrésekkel ellátott és őrtoronnyal megkoronázott téglaépületet a 16. században építették egy alacsony mészkő bástya helyett. A kapu két oldalán még megszemlélhetjük az eredeti városfal maradványainak egy részét, különben egy fákkal teli, zöldövezet veszi ma körbe az óvárost.
A nevét Krakkó védőszentjéről, Szent Flóriánról kapta, akit egy féldombormű is ábrázol a városfal belső oldalán. Manapság itt festők, karikaturisták alkotásai közül válogathatunk, igazi élettel teli pontja a városnak.
Utunkat egyenesen folytatva feltűnik a főtér monumentális Mária-templomának tornya. A Rynek, a főtér az óváros központja, amely a középkorban Európa legnagyobb tere volt, és itt zajlott minden meghatározó esemény, itt haladt keresztül a Királyi út a Wawelhez. Csodaszép épületekkel, hangulatos éttermekkel, kávézókkal vár, a nap minden pontjában érdemes ide visszalátogatni, mert valahogy mindig más.
Szállást keresel Krakkóban? Itt tudsz válogatni >>
A Mária-templom az egyik szimbóluma Krakkónak. Tornyainak építéséhez egy legenda kapcsolódik, mely megmagyarázza azok különbözőségét. Eszerint a tornyokat két testvér kezdte el építeni, akik versenyeztek, hogy melyiküké lesz szebb, magasabb és előbb kész. Az egyik testvér azonban annyira győzni akart, hogy megölte fivérét, de a történtek után a lelkiismeretfurdalás miatt saját maga életét is kioltotta.
A tatárdúlás emlékeként fennmaradt egy másik történet is a toronyból óránként felhangzó trombitaszóhoz kapcsán. A tatárok támadására a toronyból egy őr trombitaszóval figyelmeztette a város lakóit, azonban a veszélyre való figyelmeztetése közben egy nyílvessző fúródott a nyakába – ezért ma a szaggatott játék. A templom belseje Európa legnagyobb fából készült szárnyas oltárát rejti.
A tér közepét a Sukiennice, vagyis a Posztócsarnok uralja. A hatalmas árkádos épület az egykori kereskedő csarnok, melynek emeletén a Lengyel Művészeti Galéria kapott helyet. A földszinten számtalan kis üzlet, szuvenírboltok várják a vásárlókat. Ha nem is vásárolunk, a hangulat kedvéért térjünk be ide.
Szintén egy csodás épület, melyben a Krakkói Várostörténeti Múzeum található, a városháza tornya, ahol ismét egy legendába botlunk. A múzeumhoz vezető lépcsőt két kőoroszlán őrzi, és a szóbeszéd szerint, ha erényes leányzó ül a hátukra, akkor az oroszlánok üvölteni kezdenek. Ne felejtsünk el felmenni a torony tetejére, lenyűgöző kilátásban lehet részünk!
A főtértől a Grodzka utcán át eljutunk a híres Wawelhez, a királyi palotához és székesegyházhoz, amely uralja a Visztula partját.
A Wawel-székesegyház volt a lengyel királyok koronázóhelye, itt tartotta II. János Pál pápa első szentmiséjét 1946-ban, de itt nyugszanak a lengyel uralkodók is. Múzeumát II. János Pál pápa alapította, ezért az ő életnagyságú szobra áll előtte.
A Wawelre érdemes hosszabb időt szánni, udvarában kicsit megpihenni, valamint falairól a Visztulára nyíló kilátásban gyönyörködni.
Ezt követően menjünk le a folyópartra, a Wawel lábánál megtaláljuk a tüzet okádó sárkány óriás szobrát, amelyet gyerekekkel mindenképp keressünk fel, nekik izgalmas látványosság. Természetesen hozzá is legenda fűződik, mellyel elszórakoztathatjuk csemetéinket, miközben az újabb tűznyalábokra várunk.
Krakkót a Visztula szeli ketté északi és déli városrészre, így a folyóparton hosszú, kellemes sétákat tehetünk, andaloghatunk vagy kiülhetünk naplementét nézni vacsora előtt.
Másnap irány a bánya!
A Wieliczkai sóbánya meglátogatása egy krakkói látogatás szerves része. Ez a világ egyik legrégebbi sóbányája alig tizenöt-húsz perces útra Krakkótól. Ugyan csak idegenvezetővel látogatható a 300 km hosszú bánya egy része, de érdemes a több fajta túra közül jól választani.
A “bányászok útja” például egy nagyon izgalmas, interaktív látogatás a föld alatt, ahol teljes felszerelésben kipróbálhatod magad bányászként különböző feladatokat teljesítve. Én biztos, hogy ezt ajánlom, és a végén még tiszteletbeli bányász oklevelet is kapsz!
Krakkó mindig élvezet. Közeledik az adventi időszak, szerintem a karácsonyi hangulatot itt méltóképp megalapozhatjuk. Imádom ezt az oldalát is, az illatokat, a fényeket, és hogy megfizethető. Szívből ajánlom, hogy menjetek el idén, legyetek része a krakkói varázsnak és tapasztaljátok meg!
/Fotók: Dézma Tímea, Kiss Gyula/