Pestisjárvány, trónviszály, múmiák és elsüllyedt kincsek. A Duna fölé magasodó hegyek, a csendes völgyek és a középkori romok közt járva könnyű elhinni, hogy a Dunakanyarban minden ösvény, minden szikla és minden templom rejtett titkot őriz. Összegyűjtöttük, melyek azok a misztikus helyek a térségben, amiről borzongató legendákat visz a szél. Vajon melyiket veszed célba elsőként?

10 misztikus hely a Dunakanyarban, ami garantáltan elvarázsol
A legendák többnyire írásos emlékek és szájhagyomány útján maradtak fent, azonban – ahogyan a mondás is tartja – nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. A következő látnivalók és kirándulóhelyek azonban egytől egyig valósak, napjainkban is látogathatók.
A dömösi prépostsági romok legendája
A Duna völgyében megbújó romok közt áll a dömösi prépostság, amely évszázadokon át királyi központként szolgált. A misztikus hely története egészen az Árpád-házig nyúlik vissza, Álmos herceg alapította 1107 körül Szent Margit tiszteletére az épületegyüttest, amely egykor palotaként is működött.

A legenda szerint a hely alatt titkos alagutak húzódtak, egyes helyiek úgy tartják, ezek egykor a Dunán keresztül vezettek egészen a Remete-barlangig. Ma már csak az alapfalak és az altemplom láthatók, de ezek is őrzik a régi trónviszályok, politikai intrikák és misztikus múlt emlékét.
Szálláshelyek Dömösön és környékén »
A szentendrei Pestiskereszt titka
Szentendre főterén áll a híres Pestiskereszt, más néven Kalmárkereszt, amely a 18. században épült hálakeresztként, a város szerb kereskedői állították fel hálából, hogy a pestis elkerülte Szentendrét.

A helyi legendák szerint a járványnak csak egyetlen fiatal lány esett áldozatául, őt a kereszt alatt, fejjel lefelé temették el, hogy megakadályozzák a betegség terjedését. Ha a szentendrei főtéren jársz, a keresztre nézve ezután már biztosan mindig eszedbe jut majd a kereszt története.
Salamon-király raboskodása Visegrádon
A visegrádi Salamon-toronyhoz kötődő legenda szerint Salamon királyt itt tartották fogva, bár a történészek egyértelműen bizonyították, a torony csak a XIII. században épült, jó kétszáz évvel Salamon uralkodása után. Valójában Salamont a közeli Sibrik-dombi ispánsági várban tarthatták fogva, nem a mai toronyban.

A szóbeszéd szerint a király celláját esténként lámpásokkal világították meg, ami a torony különös, misztikus hangulatát adta. Ma a torony még mindig a múlt titokzatos emlékét idézi, és a látogatók számára varázslatos élményt nyújt.
A híres visegrádi koronalopás
1440. február 21-én Kottanner Jánosné, a királyné udvarhölgye ravasz tervet eszelt ki, a visegrádi vár kincstárából ellopta a Szent Koronát. A trükk az volt, hogy a koronát egy piros bársonyvánkos belsejébe rejtette, egyszerű tollak közé, majd visszavarrta.

Ezután észrevétlenül vitte Komáromba, ahol Luxemburgi Erzsébet királyné várta a koronát a király csecsemő fiával. Az esemény nagy vihart kavart a kortárs politikában, és a lopás végül polgárháborúhoz vezetett.
A váci múmiák rejtélye
A váci Fehérek templomának altemplomában 1994-ben fedezték fel a 264 természetesen mumifikálódott testet, valamint további 40 maradványt az osszáriumban. A kripta évtizedekre el volt zárva, és a felfedezés egy falon ütött résen keresztül történt a templom felújítása során.

A testek megőrzését az alacsony páratartalom és a kripta mikroklímája segítette. Ma a múmiákhoz kapcsolódó kiállítás lehetőséget ad arra, hogy a látogatók megismerjék a misztikus hely történetét, a régészeti kutatások eredményeit és a maradványokkal kapcsolatos információkat.
Az utolsó nógrádi betyár, Sisa Pista története
A Bernecebaráti tanösvény egyik állomása Sisa Pista, az utolsó nógrádi betyár legendájához kötődik. A tanösvény mentén található az Oszlai-árok erdős völgye, ahol Sisa állítólag gyakran rejtőzött a csendőrök elől, és ahol több sziklaüreghez és barlanghoz fűződnek történetek róla.
A tanösvény célja, hogy a látogatók megismerjék a táj természeti értékeit, miközben Sisa Pista legendáját is bemutatja.
Mária királyné elsüllyedt aranya
Esztergom ostroma után 1526-ban az özvegy Mária királyné Budáról menekülve több dereglyével indult Pozsony felé, fedélzetükön arannyal, ékszerekkel és más királyi kincsekkel. A legenda történet szerint az esztergomi erődítmény kapitánya megtámadta a hajókat, megszakította a vontatásukat, így néhány dereglye zátonyra futott és elsüllyedt a kincsekkel együtt.

Ezeket az elsüllyedt hajókat a mai napig keresik a Duna Esztergom és Szob közötti szakaszán. A történet pedig hozzájárul Esztergom misztikus múltjának romantikus képéhez.
Amikor Esztergomot lerohanták a tatárok
Esztergom történetét egy népszerű legenda szerint a tatárok alattomos tervvel foglalták el, a megszálló seregek a tél beállta előtt érkeztek, és kihasználták, hogy a Duna jeges volt. A helyieknek napokon át sikerült feltörniük a jeget, hogy megakadályozzák az átkelést, ám a tatárok ravaszok voltak, elvonultak, és egy reggel már csak az „ott felejtett” állataik bóklásztak a parton.

Amikor a magyarok egy kissé megnyugodhattak volna, a tatárok visszatértek, átkeltek a folyón, és meglepetésszerű támadást indítottak. Végül Esztergomot lerohanták és feldúlták, a történet pedig a hely múltjában mély sebet hagyott.
A Zsivány-sziklák legendája
A történet szerint IV. Béla király menekülés közben rejtőzött el ezeknél az impozáns sziklatornyoknál, és a kincseit a sziklaüregekben rejtette el. Később egy zsiványbanda is felfedezte a helyet, remélve, hogy megtalálja a király kincsét, de állítólag hiába kutattak, nem bukkantak rá.

A legenda szerint az értékek még most is a kövek között lapulnak, a sziklákat pedig a zsiványokról nevezték el.
Szállások Pilisszentkereszten »
Titkos folyosók a nógrádi vár alatt
Úgy tartják, egy titkos alagút köti össze a Nógrádi várat Kámorral, illetve Drégelyvárral. Amikor ugyanis a törökök elfoglalták a várat, meglepődve tapasztalták, hogy a belső védők eltűntek, a mondás szerint épp az alagúton át menekültek el.

Érdekesség, hogy mind a négy helyszínen (Nógrád, Kámor, Drégely, Csitár) beszélnek a járatokról. A hely misztikumát tovább fokozza, hogy a rejtett folyosókon állítólag kincseket rejthettek el.
Szállástippek a misztikus helyek közelében
A Dunakanyar titokzatos legendái ma is magukkal ragadják a látogatók képzeletét, legyen szó várakról, kriptákról vagy elrejtett kincsekről. A misztikus helyek mellett megismerkednél a térség legjobb hoteljeivel és vendégházaival is? Mutatjuk a kedvenceidet!
Otthon Dunakanyar Dömös – Tökéletes választás családi pihenéshez


Bükkös Hotel & Spa Szentendre – Felnőttbarát spa hotel a városközpontban


Royal Club Hotel Visegrád – Gyerekbarát szálloda wellness élményekkel


Elbújlak Vendégház Vác – Dézsás házikó hangulatos terasszal


Grand Hotel Esztergom – Panorámás hotel romantikus utazáshoz


Égig Érő Fa Vendégház Nógrád – Családbarát ház erdei kilátással


Cardoner Hotel és Konferenciaközpont Dobogókő – Nagyobb baráti társaságoknak is


Tovább keresgélnél a szálláshelyek között? Használd a szűrőinket és foglalj szállást az elképzeléseidhez igazítva >>



