Erdély egyik legszebb természeti csodája, a Gyilkos-tó

PirosKalaposLány 2018-06-17
nikolett.kaprinyak

Székelyföld legszebb tavához indulunk, ahol béke, nyugalom, harmónia várja a látogatókat – meseszép környezetben. Erdély egyik legcsodásabb látványa tárul elénk a Gyilkos-tó környezetében. De itt, ahol a székelyek hegyei magasodnak, ebben a vadregényes, mesebeli tájban, miért nevezik „gyilkosnak” azt a tavat, amelynek környezete nyugalmat áraszt? A titok megfejtéséhez utazzunk most együtt Erdélybe.

Keletkezése

Utunk legelején elmesélem nektek, hogy mi is történt a Gyergyószentmiklóstól 25 km-re fekvő Gyilkos-tónál 1837-ben.

A Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén, ha heves vihar van, az igazából nem kímél semmit. Így történt ez a 19. század derekán is, amikor a nyári esőzések alkalmával bőséges csapadék sújtotta a Hagymás-hegységet. Ennek következtében nagy mennyiségű agyagos törmelék zúdult le a mélybe, amely több patak folyását is elzárva kialakította a Gyilkos-tavat. A tó vizéből ma is kitűnnek azok a fenyőcsonkok, amelyek kétszáz évvel ezelőtt még hűs árnyékot adtak a völgynek.

A legenda

És mint minden varázslatos természeti képződmény esetében, a Gyilkos-tóhoz is számos legenda fűződik. Azt mesélik, hogy élt egykor Gyergyó környékén egy lány, Fazekas Eszter. A páratlan szépségű, szürkészöld szemű hajadon egy szép napon elment a szentmiklósi vásárba. Itt találkozott egy legénnyel, aki rögtön beleszeretett a lányba. Ám hiába tűzték ki azonnal az esküvő napját, a fiút elvitték katonának. Eszter kitartó hűséggel várta haza nap, mint nap. Esténkét a közeli fenyvesben sétálva és énekelve igyekezett szerelmes sóvárgásán enyhíteni. Így bukkant rá egy zsivány is, akit Eszter szépsége elvarázsolt, ezért elrabolta a gyönyörű lányt. Eszter azonban ellenállt és nagyot sikoltott. A zömök sziklák meghallották a kétségbeesett lány kiáltását. Válaszuk villámlás volt és mennydörgés, zuhogó eső és koromsötét éjszaka. Az égzengés megindította a merev köveket. A völgybe zúduló tömbök maguk alá temették a hős szerelmest és elrablóját is. Ezt követően kapta új nevét a tó.

Turizmus

A tóban azonban azóta sem fürdeni, úszni, horgászni nem lehet. De a partján a büfékben a miccs, (mitiţei) mustárral és kenyérrel és az elmaradhatatlan kürtőskalács vár titeket. Az aktívabb turisták legnépszerűbb célpontja lehet a Gyilkos-tó felett magasodó Kis-Cohárd (1345 m) meghódítása, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a tóra és környékére.

Szállások Hargita megyében >>

Látivalók a környéken

Csíkrákosi erődtemplom

Erdély egyik legrégebbi, Árpád-korból való műemléke a Csíkrákosi erődtemplom. Különleges hely ez, hiszen az erőd templom 30 méteres tornya ősi misztikus, emberi és állati alakokkal, zodiákus jegynek tűnő ábrázolásokkal van tele. El sem tudjuk képzelni, hogy a történelem folyamán a székely nép hogyan és mennyi áldozatot mutatott be az Istennek ezen a helyen! Rendkívül szokatlan a templomtorony falán a nap, a hold, a csillagok közti hatujjú alak, a kígyó, a hal, a rák, és más állatok bizarr megjelenítése. A belső szentély egyik bordatartó kövén Hunyadi kori hollós rajz ábrája látható. Aztán Krisztus születését ábrázolja a főoltár, a templom kriptájában pedig Cserei Zsuzsanna, Mikes Kelemen hitvese nyugszik, míg a templomkert az egykori székely vezető, Zöld Péter plébános végső nyughelye. Persze mindez nem véletlen, hiszen Csíkrákosról tudni kell, hogy a székelyek ősi gyülekezőhelyeként ismert történelmi helyszín.

Lázár-kastély – Gyergyószárhegy

Akit érdekelnek a reneszánsz emléket, mindenképp látogasson el a hargitai Gyergyószárhegyen található Lázár-kastélyba.

Lázár-kastély (fotó: Octavian Manescu / wikipédia)

A kezdetben kastélyként funkcionáló épület 1450 és 1532 között épült több szakaszban. Érdekessége, hogy az 1500-as években itt nevelkedett Lázár Druzsina gyermekeként Bethlen Gábor későbbi erdélyi fejedelem. Majd 1631-ben várárokkal, bástyával és várfallal is megerősített akkori birtokosa, Lázár István. Ezt követően az udvarház Székelyföld fontos katonai-igazgatási központjává lett. A történelem viharai következtében megromlott vár restaurálását 1967-ben kezdték meg.

A kastély legérdekesebb része a hátsó épületben található tanácsterem, a színes korondi cserépkályhákkal. A székelység sorsának alakításában komoly szerepet vállaló Lázár grófi család egykori székhelye napjainkban a hazai képzőművészet közös műhelyeként funkcionál. Alkotótáboraival és kurzusaival a régió fontos kultúrateremtő helyszínévé vált és az itt készült alkotások kiállításainak ad helyszínt.

Parajdi Sóbánya

Székelyföld mindig is komoly szerepet töltött be a kereskedelemben, főleg ha a sóról volt szó. Ezért ma a terület egyik legfontosabb turisztikai látványossága a sóbányák világa. A legkülönlegesebb mindközül a parajdi sóbánya.

Parajdi sóbánya

Ha erre jártok, akkor mindenképp meg kell néznetek a falu melletti holdbéli tájra emlékeztető Só-szorost és Só-szakadékot. A Parajd környéki Sóvidék Európa egyik legnagyobb sókészletét rejti a föld alatt még ma is, s ennek megfelelően a sóbánya látogatása rendkívül népszerű program. Az összetételében egyedülálló gyógyhatással bíró “fehér arany” már a múlt század közepétől gyógyítási célokat is szolgált a gasztronómia mellett, s óriási népszerűségnek örvend a gyógyulni vágyóknak berendezett gyógyközpont is. A parajdi só ugyanis az óceán kiszáradásakor keletkezett, tartalmaz minden ásványi anyagot és nyomelemet, szennyeződéstől és adalékanyagtól is mentes.

Világítással és szellőztető rendszerrel ellátott tárnákban alakítottak ki kalandparkot, játszóteret, szobrász és festőtáborok működnek, sőt ökumenikus istentiszteleteket is tartanak az itt megépített kápolnában. 2009-től már étterem is működik, a helyi finom ételek kóstolása mellett a borok szerelmesei a táj fajtáival is megismerkedhetnek.

Nyitva tartás: június-szeptember közepe: hétfő-szombat 8.00-19.00, vasárnap: 8.00-15.00, szeptember közepe-május: hétfő-vasárnap 8.00-16.00.

Szállást keresel Parajd környékén? >>

Békás-szoros

Most pillantsunk be a Békás-szoros különös világába, amely nem csak történelmi szempontból fontos, hanem különleges természeti adottsága, növény és állatvilága révén Európa egyik természeti ritkaságának számít.

Út a Békás-szorosban

Itt, a Csalhó-hegység lábánál, a Békás-patak és az Aranyos-Beszterce folyók találkozásánál található szorosban megízlelhetitek az egyedi erdélyi klímát. Hiszen a Békási-szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy, amelyet 1971-ben védetté nyilvánítottak, jelenleg a Békás-szoros a Nagyhagymás Nemzeti Park része. A Békási-szorosnak három fő része van, ezeken végig is sétálhattok, ott ahol a Békás-patak nagy erővel, robajjal halad az útján, a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka közelében. A szoros a 200-300 méter magas sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága, és a hegymászók paradicsoma. Ezen felül érdemes meglátogatni a szoros egyetlen ismert nagyobb barlangját, a Hóvirág-barlangot, amelynek 28 méter hosszú és 26 méter széles termét 1973-ban diákok fedezték fel.

Csíkszereda

A Gyilkos-tó környéki túrák során érdemes ellátogatni Csíkszeredára (Miercurea Ciuc), amely Csíkszék, majd 1878-tól Csík vármegye, ma Hargita megye székhelye. A Csíki-medence középső részén fekvő település elsősorban a hozzátartozó csíksomlyói kegyhelyről ismert, ám ne feledkezzetek meg jelentős jégkorongcsapatának meccseiről, valamint híres söréről sem.

Csíkszereda

A város egyik látogatott helye a központi park és a dendrológiai park, ahol a természetes környezetben sok kétéltű él. A város területén kilenc borvízforrás vizét élvezhetitek, amely ivóvízként is szolgál – nem csak a helyiek számára. Illetve ha erre jártok, próbáljátok ki a város három borvizes strandját is, a szeredai, a jégpálya negyedi és a zsögödi fürdőt.

Szállások Csíkszereda környékén >>