Az alföldi síkság egyhangú képét több helyen kisebb, nagyobb dombok törik meg, amikről nem is gondolnánk, valójában milyen különleges helyek. Legtöbb mellett csak átutazunk, és bele sem gondolunk, micsoda kincseket rejthetnek, történelmi és kulturális szempontból milyen óriási a jelentőségük. Ezeket a dombok a kunhalmok, amik annyira értékesek, hogy 1996 óta természetvédelmi oltalom alatt állnak.
De mik is azok a kunhalmok?
Ha le szeretnénk egyszerűsíteni a választ, azt mondanánk, mesterségesen kialakított, dombok, földhalmok, melyek zömében a Kárpát-medence alföldi területein fordulnak elő. Feltevések szerint az Alföldön körülbelül 40 ezer kunhalom létezett, de sajnos a mezőgazdasági tevékenységnek és az útépítéseknek köszönhetően rengeteg odaveszett. Mára nagyjából 1500 megmaradt halomról van tudomásunk.
A köznyelvben az Alföld piramisainak, vagy hegyeinek is nevezik őket. Hogy mitől olyan különlegesek mégis? Talán a felvezetőből már sejthető, hogy ezek nem szimpla földkupacok. Többségük még a honfoglalás előtti időkből származik, és bár nevükből arra következtethetnénk, a kunok keze munkája, ez nem teljesen helytálló feltevés. Legtöbbjük még jóval korábbról származik, van olyan, ami bizonyíthatóan a bronzkorban került kialakításra. Általában 5-10 méter magas és 20-50 méter átmérőjű kúpok, de akadnak kivételek.
Funkciójukat tekintve is többfélét megkülönböztethetünk.
1. A legkorábbiak lakódombok, vagy úgynevezett tellek voltak, ezek már 5500 évvel ezelőtt is felbukkantak. Ismertetőjük, hogy nagyobbak, laposabbak és gyakran oválisak voltak.
2. Később temetkezőhelyeket, sírhelyeket is alakítottak ki ily módon, amik már jellemzően kúp alakúak voltak. Ezeket a halomsírokat nevezik kurgánnak.
3. A fentiekből később alakítottak ki őrhalmokat, és határhalmokat, kifejezetten erre a célra azonban nem építettek egyet sem. A határhalom nagyon jó viszonyítási alap volt, ezért ezekhez igazították a települések határvonalait. Ilyen például a Hármashatár-halom, ami Karcag, Kisújszállás és Kenderes határán magasodik.
4. Később előfordult, hogy építettek rá. Legtöbbször templomot, haranglábat, vagy kálváriát, de van, ahová csak egy kereszt került.
5. Extrémebb esetekben akasztásra használták, ilyen például a Karcag melletti Akasztó-halom.
Ami pedig még misztikusabbá teszi őket, hogy sokak szerint ezek a halmok boszorkányok találkozási helyeként is szolgáltak.
A kunhalmok növény- és állatvilága
A kunhalmok nem csak kulturális szempontból jelentősek, élőviláguk is érdekes. Olyan különlegességek is megfigyelhetők rajtuk, mint például a kunkorgó árvalányhaj, a magyar szegfű és a magyar zsálya, vagy itt élnek például a tányércsigák és a zebracsigák, vagy éppen a védett molnárgörény.
A legérdekesebb kunhalmok, amiket érdemes felkeresni
Látszólag csak jelentéktelen dombok, ám ha vesszük a fáradtságot, hogy megismertük történetüket, mind valami különleges sztorit, hozzá fűződő legendát tartogat, melyek csak arra várnak, hogy napvilágra kerülhessenek. Nézzük, melyek a legérdekesebbek!
Zeleméri csonkatorony
A templomrom Debrecen és Hajdúböszörmény között található egy kunhalom tetején. Az 1310 környékén épült templomnak ma már csak a csonka tornya áll, de még így is érdemes megállni itt egy kis időre, és megnézni Hajdúböszörmény legrégebbi műemlékét.
Szállásajánló Hajdúböszörményben:
Szélmalom a kunhalom tetején
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kengyel település határában, Bagimajornál áll a Szélmalom-domb, amihez egy érdekes történet is fűződik, ami megerősíti azt, hogy ezek a halmok akár kincseket is rejthetnek. A szóbeszéd szerint Bagi Gyula egy szegény juhász volt, akinek a kutyája kincset kapart elő a dombnál gazdaggá téve ezzel gazdáját. Innen ered a hely elnevezése. Erre a dombra épült később egy szélmalom, mely ma madármegfigyelő helyként működik. A közelben található még egy halastó, és a bagimajori kápolna is, amiket szintén érdemes felkeresni.
Szállások Kengyel közelében >>
Az ország legnagyobb kunhalma
Békésszentandrás határában áll a Gödény-halom, amit közel 11 méteres magasságával az ország legnagyobb kunhalmaként tartanak számon. Alatta valószínűleg egy rézkori nomád nép vezetőjének a sírja rejtőzik. A halomnál egy tanösvényt is kialakítottak, így még sok érdekességet megtudhat róla, aki felkeresi.
Szállásajánló Békésszentandráson:
Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely
A Holt-Sebes-Körös partján álló Mágori-kettőshalom az egyik legnagyobb kiterjedésű, és „legkiépítettebb” kunhalom, ahol számos régészeti feltárás lezajlott már. Páratlan leleteket találtak, és az is bebizonyosodott, hogy ezt a halmot többször újrahasznosították, és mindig került rá egy új réteg. A kettős halom belsejébe a látogatók is bemehetnek, és így láthatják a különböző korokból való rétegek egymásra épülését, sőt, egy zsugorított pózban fekvő csontvázat is felfedezhetnek itt. A dombon látható egy körülbelül 10. századi monostor romjai, oldalában pedig egy borospincéből kialakított múzeum.
A teljes árú belépőjegy 600 Ft, a kedvezményes 300 Ft, amiből a Szallas.hu-n foglalóknak még 33% kedvezmény jár.
Kunhalom a pusztában
A Hortobágyi Nemzeti Park területén található Szálka-halom köré egy tanösvényt is kialakítottak. A Szálkahalmi tanösvény parkolója a 33-as főút 79. kilométerénél található. Kilenc állomásból áll, ami körülbelül 2 kilométeres távot jelent. Az első állomása a kurgán, ahol többet is megtudhatunk ezekről a sírhalmokról, a többi pontnál pedig a pusztával és annak élővilágával ismerkedhetünk.
Debreceni szállásajánló:
Árpád vezér sírja
Árpádhalom település határában található a névadó Árpád-halom, ami a hiedelem szerint Árpád vezér sírját rejti. Tetején a Makovecz Imre által tervezett Életfa áll, de sajnos már nem az eredeti, azt a 2000-es évek közepén vandálok felgyújtották. 2011. június 12-én az önkormányzat az eredeti tervek alapján újraállította, és fel is szentelték.
A csodatévő domb
Több halomhoz is kapcsolódik Attila fejedelemmel kapcsolatos legenda, de egy közülük kifejezetten híressé vált. Ez nem más, mint a tápiószentmártoni Attila-domb, aminek gyógyító energiákat tulajdonítanak. Sokan hisznek a hely csodálatos varázserejében, és ennek köszönhetően évente rengetegen látogatnak ide. 1887-ben itt született Kincsem is, akit sérült lába ellenére a világ egyik legsikeresebb versenylovaként tartanak számon. Hogy valóban van-e gyógyító ereje a dombnak, arról mindenki győződjön meg személyesen. Egy biztos, a Kincsem Lovaspark Rendezvényközpont felkeresése enélkül is remek program.
A teljes árú belépő 800 Ft, a diák és nyugdíjas 600 Ft.
Szállások Tápiószentmártonban:
Nincs más hátra, kerekedjünk fel, és ismerjük meg személyesen a kunhalmok titkait! Még több belföldi szálláshely a szallas.hu oldalán >>
(fotó: szallas.hu, Bene Marianna)
