Évszázados csodák, beszélő kövek, élő freskók – különleges templomok nyomában

PirosKalaposLány 2017-05-18
piros-kalapos-lany

Az országban járva-kelve gyakran találok olyan templomokat, apátságokat, amelyek valamiért különlegesebbek társaiknál. És még vallásosnak sem kell ahhoz lenni, hogy gyönyörködni tudjunk ezekben az épületekben, elég csak utána járni a történeteknek és megcsodálni az építészeti csodákat.

Mutatok nektek néhány templomot és települést, ahová érdemes legalább egyszer ellátogatni, és hagyni, hogy hasson ránk a történelem.

A szegedi ferences templom és kolostor

Fotó: kirandulastippek.hu

Hazánk sokszor viharos történelmi eseményeiről a legtöbbet a Pannonhalmi Bencés Főapátság és a szegedi ferences templom és kolostor tudna mesélni. A ferences rend minden időben igen állhatatos volt, bizonyítja ezt az, hogy még a török hódoltság alatt sem hagyták elveszni a környék katolikus hitét. A gótikus templom igazi védőbástyaként szolgált az itt élő katolikus hívőknek. Viszont a török is makacs volt, vallási okokból nem engedte a templom és kolostor építését, sem kibővítését, a szerzetesek minden tevékenységét súlyos pénzajándékokhoz kötötték. A templom főoltárképe a Segítő Boldogasszonyt, a legenda szerint 1552-ben a menekülő barátok a Csöpörke tóba rejtették, és egy török lovas 1640-ben találta meg. Ma ez az oltárkép igazi éke a templomnak.

Szegedi szálláshelyek >>

Jáki Szent György Apátsági templom

Jáki templom

A bencés szerzetesek magyarországi élete, tevékenysége, hitélete messze földön híres, csak úgy, mint épített örökségeik, így a jáki Szent György Apátsági templom is. Az 1214-ben, három szakaszban felépített templom főleg román stílusú, de megjelennek a gótikus elemek is. A díszítésekben követi az észak-francia, és a burgundi hatást. Igaz a tatárjárás (1241-42) félbeszakította az építkezést, de Bakócz Tamás, Erdődy Péter, és a Zrínyi-család sorsát viselték az elmúlt századokban. Itt járva érdekes lehet az 1992-ben feltárt Jakab kápolna, ami mint kiderült nem csontház volt, hanem a falu temploma. Sőt megtalálták a még korábbi templom rotunda rajzolatú fundamentumát, és a korabeli temetőt a XI. századból származó sírokkal. 1991-ben restaurálták a Mária-oltárt, ekkor találtak rá a jáki gótikus szárnyasoltárra az elveszettnek vélt négy táblaképpel (Péter, Pál, Bertalan és Ker. Szent János). Ezek mind visszakerültek a nagytemplom északi hajójának az oltárához, és így ma is megcsodálhatjuk az Őrség szomszédságában.

Szálláshelyek Vas megyében >>

A szilvásváradi Református Kerektemplom

Fotó: szilvasvarad.hu

Hild József számos Heves megyei településen letette kézjegyét, és ha Eger látványától már elteltünk, akkor érdemes Szilvásvárad felé venni az irányt, ahol megnézhetjük a település szimbólumává vált Szilvásvárad Református Kerektemplomot. Számos legenda kering a templom építése körül, olyan, mintha valakik nem akarták volna, hogy megépüljön: volt, hogy leégett, vagy éppen nem volt rá fedezet, de így is többszöri nekifutás után készült el. A történet érdekessége, hogy Gróf Keglevich Miklós katolikus vallású volt, és az épületet eredetileg katolikus templomnak szánta, de az egri Pyrker érsekkel való nézeteltérése miatt a gróf az épülő templomot a református egyháznak adományozta. A különös, kör alaprajzú, hengeres építmény bejáratához 12 fokos lépcsősor vezet. Bárki megnézheti, a helyi lelkész elérhetősége a kapun kiírva megtalálható, vagy vasárnap Istentisztelet alkalmával látogatható. Istentisztelet: vasárnaponként 10.00

Szállások Szilvásvárad környékén >>

Az ócsai erődtemplom

Fotó: ocsa.hu

Nem véletlen, hogy hazánk legérdekesebb, legszebb, és legrégebbi templomai mind a szerzetesrendekhez kötődnek. A premontrei szerzetesek a Budapesttől délre található, ma is falusias jellegű városban, Ócsán hagyták hátra hazánk egyetlen háromhajós, kereszthajós, tornyos, román kori bazilikáját. A XIII. század elején épült premontrei bazilika teljes mértékben őrzi a románkori építészet elemeit. Jellemzően védelmi funkciót is betöltő templom építését, II. András királyunk rendelte el. A tatárjárás pusztításának viszont meg volt a maga előnye is, hisz számos új, építészeti stílus érkezett Magyarországra, így került Ócsára a kora gótikus, csúcsíves stílus. A többszöri rekonstrukció után, 1995-ben Európa Nostra díjat kapott a templom. A templombelső legértékesebb része a bordás boltozatú főszentély, melyben a templom építésével egyidős (1275-1300 körüli) freskók kerültek felszínre. Nyitva tartás: IV.1.- X.31 K – V: 9-17, XI. 1 – III. 31: Csak előzetes bejelentkezés alapján.

Ócsai szálláshelyek >>

A csengeri Református templom

Fotó: Középkori templomok útja

Az Alföldön járva, sokszor gondoljuk úgy, hogy kevés látnivalóban lehet részünk, de ha az itt lévő települések történelmét átnézzük, rögtön ritka kincsekre bukkanunk. A történelmi Szatmár vármegyének egyik legfontosabb középkori települése Csenger volt, ami 1429-ben mezővárosi rangra emeltek, és a vármegye a 14-15. században gyakran itt tartotta közgyűléseit is. Ezért ilyen jelentős településnek, nem akármilyen templom dukált. 1322-ben, a Káta nemzetséghez tartozó nemesek elrendelték a mai is látogatható templom építését, amely az Alföld középkori monumentális építészetének az egyetlen emléke. Az Európában is egyedülállónak számító nyugati torony nyolcszögletes alaprajzi megoldása ma is lenyűgözi az építészeket. Emellett a Felső-Tisza-vidékére jellemző kazettás mennyezete, és festett motívumai is őrzik a reneszánsz hagyományokat.

Ha ismertek még hasonlóan különleges templomokat az országban, osszátok meg velünk kommentben! Fedezzük fel együtt hazánk szépségeit!