Egyedülálló, színes világ, finom borok, jó pálinkák, friss levegő, sok kacaj, végtelenbe nyúló löszfalak világa a Szekszárdi-dombság. Fantasztikus őszi program felfedezni az egykori mocsaras terület gazdag népi hagyományát, hangulatát. Magyarország egy igazi kincsesláda, amelynek egyik fiókjában ott rejtőzik a szekszárdi bikavér titka. Indulhatunk?
Bencés apátság romjai
Az I. Béla alapította szekszárdi apátság szerencsésen túlélte a török hódoltságot, de az 1794-es tűzvészt követően lebontották. A középkori krónikák leírása szerint 1063-ban ide temették I. Béla királyt.
A régi megyeháza épülete Szekszárd központjában
A templom alapfalait a megyeháza udvarán 1960-ban találták meg, majd 1968 és 1972 közt került sor a részletes feltárásra. Feltételezhetően az apátság helyén épült fel a barokk korban, majd a XIX. sz. elején a megyeháza, bár elképzelhető, hogy ha további feltárásokat végeznének, akkor az udvar déli részén is találnának részleteket az egykori alapfalból.
Bati-kereszt kilátó
A Szekszárdi-dombság északi részének egyik legmagasabb pontján áll a Dél-Dunántúli Kék Túra, a magyar Zarándokút és a Mária út közelében a Bati-kilátó. A kilátó rétegelt-ragasztott fa elemekből, 280 méter tengerszint feletti magasságban épült. Padlószintje 15 méter magas, az építmény teljes magassága 20 méter. A kilátó mellett parkoló, fedett pihenő és tűzrakó hely is várja a turistákat.
Szekszárd látképe
Savanya Pálinkaház
A Savanya Pálinkaháznak a szekszárdi borvidék dombjai adnak otthont. A családi vállalkozás Savanya Géza keze alatt működik, aki a Magyar Pálinka Lovagrend tagja. Az 1986 óta működő pálinkafőzde a sióagárdi vidék kitűnő gyümölcsöseiből kifogástalan színvonalú italt készít. Három különböző termékcsaláddal, az 50, a 44 és a 38 fokos kézműves pálinkákkal erő, stílus és egy csipetnyi fortély kerül az üvegbe. Főzdelátogatásra, pálinkavacsorákra és kóstolókra is bátran lehet jelentkezni.
Babits Mihály Emlékház
Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték – 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában megtekinthető. A költő nagyapja, Kelemen József, szekszárdi letelepedésekor, az 1850-es években vásárolta meg.
Babits-ház Szekszárdon (forrás: szekszard.hu)
A költő gyermekkorának első hat évét töltötte a szülői házban, később diákként és fiatal tanárként a szünidőkben gyakran tért haza. Babits halála után Török Sophie a költő könyvtárának nagy részét a Baumgarten Alapítvány székházába költöztette, sajnos az épületet bombatalálat érte a háborúban, a könyvek nagyobb része megsemmisült. A könyvszekrényben a megmaradt kötetekből láthatunk válogatást.
Bogár tanya
A 19. században épített, népi műemléki védettséget élvező, náddal fedett lakóház, és a szomszédban lévő présház múlt idők harmóniáját hozza. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a Szekszárd-szőlőhegyi épületekben látható néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait. A látogatók a takaros kis házakban megtekinthetik, hogy egykor milyen körülmények között éltek a környék lakói. Százéves, sőt esetenként másfél száz éves, ritkaság számba menő tárgyak mutatják be a szőlőfeldolgozás, a gazdálkodás és mindennapi élet eszközeit. Az épületegyüttesben nyitott kéményes konyhát, sárközi tisztaszobát, présházat és pincét találhat a belépő.
Mézédes Emlékeink – Mézeskalács Múzeum
Bormúzeum
A város szívében, az egykori török fürdő területén található a szekszárdi Bormúzeum. Az idelátogató turisták betekintést kaphatnak a borvidék történelmébe, megismerhetik jellegzetességét, kultúráját.
Szekszárdi Bormúzeum (fotó: bormuzeumszekszard.hu)
Az 1850-ben épült épület, a benne kiállított tárgyi és fotó tárlat mellett, időszakos kiállításokkal, „bor és ajándék shoppal” várja vendégeit. Sommelier segítségével szekszárdi Kadarkát, Kékfrankost és Bikavért lehet kóstolni.
Lösz-szurdik tanösvények
Löszbe vájt egykori barlanglakások, hagyományos és modern művelésű szőlőterületek között csodálatos panoráma fogadja a túrázót. Fantasztikus mennyiségű löszszurdik, löszmélyút és löszfal található ezen a környéken. Most két tanösvény ajánlunk, a Benedek-szurdik tanösvényt (6,1 km) és a Parásztai tanösvényt (3,1 km), hisz a két tanösvény össze is köthető. A két útvonal nem csak földtani szempontból ismerteti meg az érdeklődőket a szurdikokkal, hanem bemutatja azok élővilágát, és a hozzájuk kapcsolódó kulturális értékeket is. A Szekszárdi-dombság Magyarországnak az eróziótól egyik leginkább veszélyeztetett kistája.
Margit-Pince és Hímzésmúzeum Leányvár-Pincefalu, Sióagárd
Hímzőmúzeum (fotó: margitpince.hu)
A Sióagárdon élők egy önálló néprajzi szigetet alkotnak. A falu maga is szigeten, a Sió és a Sárvíz ölelésében található. Az egykor délről menekülő népek – rácok, mócok – települtek ide az egykori nádasokba. Viseletük egyedülálló, még ma is hordják „nem vetkőztek ki” teljesen. Színviláguk visszafogott, gyönyörűek a „permeteskék” – lila színkombinációk sötét olajzölddel. A 650 darabból álló gyűjtemény a színesedés történetét mutatja be a viseleti darabokon a fehér lyukashímzéstől a lilán át a pirosakig, 1892-től napjainkig. Hétköznapi és ünnepi teljes öltözeteket, egyszerű és díszes szőtteseket láthatunk az állandó kiállításon.
Szállást keresel Szekszárdon és környékén? Itt tudsz nézelődni >>
(fotók: shutterstock, pixabay)
