Szemlélődő kirándulásra invitállak benneteket Magyarország észak-nyugati természetvédelmi területére, a Fertő tó hazánkhoz tartozó keleti partjára. Távcső kötelező, ha közelről szeretnéd látni a madarak sokaságát, a szürkemarhákat és a vízi növényeket! A vízitúra szerelmesei kipróbálhatják a szolár hajót az ökoturizmus jegyében.
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Madarak a főcsatornánál
Hétvégi célpontként látogattam el a Fertődtől 7 kilométerre fekvő Hansági-főcsatornához. Az autóból kiszállva az első dolog, ami feltűnt, hogy mennyi madár van a tó partján. Külön közlekedési tábla figyelmeztet az úton átkelő szárnyasokra.
A tó partján madármegfigyelő állomások vannak, jól illusztrált bemutató képekkel. Kisebb és nagyobb gyerekek számára is figyelemösszpontosító tevékenység a különböző madárfajok megfigyelése és beazonosítása a szemléltető ábrák alapján. Közel 300 szárnyas él a sekély vizű tó partján!
Szállások a közelben
Levendula Apartman, Hegykő
Tulipános vendégház, Fertőszentmiklós
Ujvári vendégház, Fertőd
A tó partjára tilos bemenni a madarak közé, aki közelebbről szeretné a tó élővilágát szemlélni, annak lehetősége van vízre szállni környezetbarát hajóval. A szolár hajó működését a tetejére szerelt napelemek által összegyűjtött energia biztosítja, 8 főt tud szállítani egy alkalommal. A hajó nagyon halk, így a rejtőzködő madarak, vízi emlősök is jól megfigyelhetők vele.
Hungarikumunk, a szürke szarvasmarha
A Hansági-főcsatorna mellett elhaladva lehetőségem volt megfigyelni a vonuló szürkemarha csordát. A távcsövem jó szolgálatott tett, így szinte testközelből szemlélhettem az állatokat. Itt istálló is található, ami mellett megpillantható tiszta időben az osztrák Schneeberg hegység fehér hósapkája.
A csatorna partján lehetőség van engedéllyel horgászni. Ez a helyszín szomorú emlékeket is őriz. Itt próbált sok honfitársunk átkelni 1956-os forradalom idején Ausztriába, de nem mindenkinek sikerült.
Hanság-főcsatorna
Hany Istók és lidércfények a lápon
A Fertő-Hanság Nemzeti Park része a Hanság, amit az itt élők „Hany”-nak neveznek. 1749 márciusában a kapuvári halászok uszonyokkal rendelkező emberi lényt fogtak ki a Hanság lápi világából. 9 éves gyermeknek látszott, kettős szemhéja volt, és keze, lába ujjai között úszóhártya feszült. István névre keresztelve megszületett a Hany Istók legenda, amiről Jókai Mór is írt a Névtelen vár című regényében.
A láp világához tartozik még a titokzatos “lidércfény”, ami a lápban keletkező gázok öngyulladásával keletkezett. A néphiedelem szerint a fellobbanó fények meghaltak lelkének, vagy kincset jelző fénynek felel meg. A láp drasztikus lecsapolása eredményeképpen napjainkra csak néhány kisebb tó maradt meg a vadregényes lápból és lidércfényből. Ilyen a Király-tó.
A Fertő tó vidékét rengeteg madarász, turista keresi fel, mert ez Magyarország egyik legjobb madármegfigyelő helye. A terület biciklivel is nagyon jól bejárható és számos tanösvényt kínál, így kifejezetten ajánlom őszi kiránduló célpontnak, akár gyerekekkel is.
A Fertő-tó élővilága és növényzete annyira elvarázsolt, hogy mindenképpen visszatérek kipróbálni a szolár hajót és szeretném megismerni jobban a tóparti településeket, például Sarródot, Fertődőt, Hegykőt és Fertőszéplakot. Aki határátlépésre készül, az megteheti, mert az első osztrák falu, Pomogy pár kilométer innen.
Sarród
Szállást keresel a Fertő tó környékén? >>
/Fotók: Zsinóros Andrea/
