Vidéki víkendCsaládi kiruccanásProgramok hétvégéreTavaszi zsongás

Tündéri falvak, amelyeket tavasszal is érdemes felkeresni

2 perces olvasási idő
Barlanglakások Noszvajon

Hosszú, romantikus séták, baráti kacajok, családi örömök helyszíne lehet hazánk 5 vidéki települése a tavaszi zsongás idejében. Megannyi csoda, több ezer éves történelem, szerelmek legendája, gyógyító források, gyönyörű tájak, hegyek-dombok-alföld síkja várja, hogy felfedezzük titkaikat. 

Ganna

A bakonyi falu legnagyobb nevezetessége az Esterházy- család mauzóleuma, mely még 1808 és 1818 között neoklasszikus stílusban a francia Charles Moreau tervei alapján készült. A település neve feltételezhetően a szerb Gladna – patak névből származik.

A település első említése egy 1171-ben kiállított oklevélen szerepel, amely szerint Tata asszony és testvére, Peregrin Nagy- és Kisgannát a bakonybéli apátságnak adományozzák. Majd a 17. században az Esterházy család Pápa várához csatolta. Mára már csak néhány száz lakosú településről van szó, de remek pihenő és kirándulóhely azok számára, akik a Dunántúlon járva szeretik és keresik a nyugalmat, a gyönyörű tájat és a népi építészetet.

Szállást keresel Gannán? ⇒

Noszvaj

Hazánk nemzeti parkokban sem szűkölködik, és ahány tájegység, annyi csoda várja az utazókat. Például a Bükki Nemzeti Park déli határán, a 667 m magas Várhegy lábánál találhatjuk hazánk egyik legtündéribb faluját, Noszvajt. Szinte az egyetlen olyan bükki település, amelyet az égiek nem áldottak meg gyógyvízzel. Viszont sem a helyiek, sem az ide látogatók emiatt nem szomorkodnak, mert annál több természeti csoda és látványos, épített örökség fogadja az utazókat.

Barlanglakások Noszvajon

A legérdekesebb látnivaló a XIX. század elején kialakított barlang- és pincelakások. Hiszen a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget, hogy ne csak pincéket, hanem lakásokat is kialakítsanak itt főleg azok, akik a század elején nagy mértékben elszegényedtek. Bár a források szerint a település már a XII. század lakott volt, a maradandó épített csodák, a kastélyok a XIX. század elején épültek itt.

De la Motte-kastély, Noszvaj

1782-ben báró Vécsey Anna (Almásy Antal özvegye) és második férje, a francia származású császári ezredes, de la Motte márki birtokába került a falu. Az ő nevükhöz fűződik a copfstílusú De la Motte-kastély végső kialakítása. A ma műemléki védettségű épület és a kastély 9 hektáros angolparkja különleges fák és díszcserjék, például tiszafa, oszlopos tölgy, liliomfa otthona. Aztán ha a faluban járunk a helyi népi építkezés emlékeit is megnézhetjük, hiszen több műemléki oltalom alatt álló lakóházat is őriz a település. Noszvajon találkozhatunk működő díszműkovács- és fafaragó műhelyekkel, itt még van a legtöbb hazában kemence is, és nézzünk be a Thummerer család birtokában lévő több mint 100 évvel ezelőtti 2000 m2-es, egykori Almásy uradalomba, ahol a grófi család boros pince és magtár céljából épült gazdasági épülete ma is használatban áll.

Nézz körül a noszvaji szállások között ⇒

Cserépfalu

Cserépfalu, az Egertől 22 km-re keletre található település a Hór-patak völgyének legszebb ékszere. Nem véletlenül, hiszen mind régészeti, földtörténeti és természeti értékei miatt végtelen gazdagságú területnek számított minden korszakban. Az Anjou-korban épült Cserépvárát még Zsigmond idején is királyi várként tartották számon.

Cserépfalu

Fantasztikus tény, hogy a környék már az őskortól kezdve lakott volt s ennek bizonyítéka, hogy 1982-ben a fokozottan védett Suba-lyuk barlangban egy felnőtt nő és egy hároméves gyermek csontváz-maradványait tárták fel. A csontok alapján a leletek a kihalt neandervölgyi embertani típushoz sorolhatóak és 60–70 ezer évesek. A faluban állandó kiállításon, a Suba-lyuk múzeumban ismerkedhetünk meg a feltárás körülményeivel, a barlang régészeti jelentőségével, az itt talált kőeszközök és csontok első számú másolatával és a neandervölgyi emberek életkörülményeivel. Jelentősek a település környékének őskori régészeti leletei is. A Hór-völgy fölé kiugró egyik keskeny, sziklás gerinc végén pedig ott állt az egykori Ódorvár, amelynek romjairól csodálatos kilátás nyílik a Dél-Bükk hegyláncaira, a Bükkalja dombsoraira, falvaira.

Szállások Cserépfalun ⇒

Jósvafő

Az ország északi csücskében, az Aggteleki Nemzeti Park területén fekszik az ország egyik mesebeli, apró települése, Jósvafő. Fantasztikus barlangjaival, természeti szépségeivel, a hagyományos paraszti életformát bemutató tájházaival, a századelőn épült lakóházaival, kultúrtörténeti emlékeivel jellegzetes képet ad a településről és erről a tájegységről.

Az Aggteleki karszt vonulatánál épült település határában több nevezetes barlang is található. Jósvafő ezzel a barlangi idegenforgalomban is igen jelentős településnek számít. Az írásos emlékek 1272-ben említik először Ilsuafey néven, s ez a szláv eredetű kifejezés „égerfákkal szegélyezett vízfolyást” jelent. Ma is igazán kellemes sétát lehet tenni a völgyben a folyások mentén és a mesterségesen kialakított türkizkék tó körül. S a kiadós séta és barlang túra után egy remek program az Aggteleki Nemzeti Park lovas szolgáltatásainak kipróbálása. Ugyanis az Igazgatóság kezelésében található Magyarország legnagyobb hucul ménese. Ez a ridegen tartott ménes egész évben megtekinthető a Jósvafőtől mintegy 1 km-re, északra található gergés-lápai legelőkön, lovaglásra pedig Jósvafőn, a Kúria Lovasbázis területén (Táncsics M. u. 1.) nyílik lehetőség. Mind fogatos, mind nyereg alatti programokat kínálnak kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Aggteleki cseppkőbarlang

Szállások Jósvafőn és környékén ⇒

Erdőbénye

Ha Tokaj-Hegyaljai borvidék, akkor Erdőbénye neve azonnal eszünkbe jut. A gyönyörű látképével, tengerszemével és épületeivel, színes kultúrájával mindenkit elvarázsol. Egy multikulturális régió, ahol a történelem során számos népcsoport, így a kárpátukrán, ruszin, szlovák és más nemzetiségűek is megőrizték hagyományaikat.

Erdőbénye

A településen lévő Szirmay-kastély az egyik legszebb ékköve a környéknek. A Rákócziak által építtetett kastély egyik különlegessége az alatta elhelyezkedő pincerendszer, mely a környék legnagyobb összefüggő pincerendszerének tekinthető. A falu szélén pedig fantasztikus gyógyforrást fedeztek fel még a középkorban, s töretlen népszerűségének köszönhetően 1803-ban gyógyfürdőt kezdtek kiépíteni itt, amely azóta is öregbíti az északi régió gyógyvizes hírnevét.

Szállást keresel Erdőbényén? ⇒

 

 

 


Hogy tetszett a bejegyzés?
Tetszik
Tetszik
100%
Imádom
Imádom
0%
Vicces
Vicces
0%
Hűha
Hűha
0%
Nem tetszik
Nem tetszik
0%