Számtalan ok van, amiért várom a telet. A hóesés, a fehér karácsony minden évben nagy vágyam, a gyerekekkel ilyenkor szánkózunk és hóembert építünk, esetleg hóangyalkát készítünk, a párommal pedig gyakran felkeresünk belföldi és külföldi adventi vásárokat, hogy újra és újra megcsodáljuk az ünnepi díszbe öltözött városokat. De ha arra gondolok, hogy az esték ezentúl hosszabbak lesznek és délután 5 órakor már sötétedés várható… Nos, így már mégsem annyira csábító ez az előttünk álló téli időszak.
Október 30-án ismét állítani kell az órákon, ez azt jelenti, hogy hajnali 3 helyett 2 óra lesz és egészen márciusig, azaz 5 hónapon keresztül kell szoknunk és elviselnünk az új időszámítást.
Saját tapasztalatból tudom, hogy a korai sötétedés eléggé el tudja venni az ember kedvét az aktív tevékenységektől (pl. a sportolástól), mert munka után, „este” kinek van már kezdve edzeni menni vagy a barátokkal találkozni? A legjobb ilyenkor a jó meleg lakásban olvasni, tévézni és várni, hogy újra világos legyen és feltöltődjek a napi D-vitamin adagommal.
Talán ennek is köszönhető, hogy télen
- több a depressziós ember;
- számos egészségügyi problémát okozhat az óraátállítás (szív- és érrendszeri betegeknek, kifejezetten magas vérnyomással küszködőknek és migréneseknek káros);
- több a közúti baleset a rossz látási viszonyok miatt;
- és nem utolsósorban felborul az alvás-ébrenlét ritmusa.
Aki repült már több órát kelet-nyugati irányba pl. Amerika-Európa vagy Európa-Ázsia viszonylatban, jól tudja, milyen hatásai lehetnek a jetlagnek, vagyis a gyors időzóna-átlépésnek. Mivel az emberi szervezet belső órája az éjszaka és a nappal váltakozásának ritmusát követi, az egyensúlyból való legkisebb kibillenés is problémát okozhat. Persze az óraátállítás közel sincs annyira vészes, mint egy 6 órás repülőút okozta időeltolódás, de még így is: a felborult belső óra helyreállításához akár 4-14 napra is szüksége lehet az emberi szervezetnek. Ez azt jelenti, hogy minden év márciusban és októberben „mesterségesen” borul a biológiai óránk és egy idős vagy beteg szervezet számára (a csecsemőkről nem is beszélve) az igazodás nagy kihívást jelenthet.
Magyarországon legutóbb 1980-ban vezették be (újra) az óraátállítást villamosenergia-megtakarítási céllal, mára azonban mintha kicsit elavult volna a rendszer. Más országok még időben felismerték ezt, és egyre többen dolgoznak azon, hogy mindenki számára optimális megoldást találjanak.
Magyarországon a megoldási javaslatok között szerepel, hogy a jövőben csupán egyetlen időszámítást használjunk (télit vagy nyárit), de akad, aki a teljes időzóna-váltás mellett voksol (GMT+1-ről GMT+2-re).
Neked mi a véleményed az óraátállításról?
