Minden, amit a Grand Canyonból látni érdemes

Varga Nóra 2018-11-07
varga-nora

Las Vegasban landolt a gépünk, innen pedig egy bérelt autóval vettük célba a Grand Canyont.

Zion Nemzeti Park

Elsőként az északi oldalon fekvő Zion Nemzeti parkot látogattuk meg, ahol egy rövidebb túrát terveztünk. Ebből végeredményben egy 4 órás hegymenet lett, ahol felmásztunk (szó szerint) az Angels Landing tetejéig, azaz a nemzeti park legmagasabb pontjáig.

Zion Nemzeti Park

Nem volt kis bravúr, mivel különféle sziklafalakon keresztül vasláncokba kapaszkodva kellett megtennünk az utat. De végül az elénk táruló látvány teljes mértékben kompenzált a fáradalmakért és a halálfélelmért. Este volt már mikor megérkeztünk hulla fáradtan a mai szálláshelyünkre, Page városába.

Szállások Arizona államban >>

Horseshoe Bend

Page-et hamar el kellett hagynunk, mert ez a nap nagyon sűrűnek ígérkezett. A Horseshoe Bendnél kezdtünk, ami az egyik legjellegzetesebb látnivalója a Grand Canyonnak, én személy szerint nagyon izgatott voltam, ezt vártam utunk során a legjobban.

Horseshoe Band

A Colorado folyó által kivájt kanyar nem okozott csalódást, teljes mértékben visszaadta a fényképek támasztottak elvárásaimat. Kihagyhatatlan különlegesség, ha valaki a Grand Canyont veszi célba.

Antilop-kanyon

Napunkat az Antilop-kanyonban folytattuk. Ide mindenképpen még bőven indulás előtt érdemes időpontot foglalni. Az Antilop-kanyon két részből áll, mind a kettő külön-külön látogatható. A két kanyon rész között annyi a különbség, hogy a „Magas” Antilop-kanyon szélesebb alapterületű.

A kanyon egy folyó által kivájt sziklaképződmény, ahova indián vezetők kíséretében lehet körülnézni. A sziklafalak narancssárgás kőzete és a besütő napfény látványa lenyűgöző összképet ad. „Sajnos” nagyon népszerű látványosság, úgyhogy a kanyonban gyakorlatilag csigatempóban lehet csak haladni. Viszont kétségkívül megéri a türelmet.

Grand Canyon Nemzeti Park

Innen közvetlenül a Grand Canyon Nemzeti Parkba vettük az irányt, kicsit sietnünk kellett, hogy legyen időnk még itt is eleget bóklászni. Az amerikai nemzeti parkok nagyon pozitív tulajdonsága, hogy felszerelt információs pult áll a látogatók rendelkezésére.

Itt segítenek eligazodni, pontosan ki milyen kikapcsolódásra vágyik és ehhez melyik útvonal a legmegfelelőbb.Többnyire a nagy távolságok miatt a túraútvonalak között buszjáratok viszik az utasokat. Mint Amerikában a legtöbb helyen, itt is felkészültek a látogatók minden szükségletére. Kivétel nélkül minden nemzeti parkban széles választékban válogathatunk szálláshelyekből, éttermekből vagy akár be is vásárolhatunk. Mi itt már csak egy békés kényelmes utat választottunk, ahonnan gyönyörködhettünk a kanyon felfoghatatlan hatalmasságában. Mindezek után kimerülten érkeztünk meg Williamsbe.

Szállások a Grand Canyon környékén >>

Skywalk kilátó

Az utolsó Grand Canyon-napunkon a Skywalk kilátó volt fent még a listánkon, ami egy a kanyon fölé benyúló üveghíd. Innen ugyancsak csodálatos kilátás nyílik a Colorado folyóra és az alattunk elterülő mélységre. Apró szépséghibája, hogy ide nem vihettünk be semmilyen fényképezésre alkalmas eszközt. Ugyanakkor lelkes munkatársak szívesen készítettek rólunk fényképeket, amit a kijáratnál meg is vásárolhattunk volna.

Ez a nap azért is volt különleges, mert a Skywalk felé utunk a méltán híres 66-os úton vezetett keresztül. Az autóút 4000 km-es hosszával elsőként kötötte össze az ország keleti és nyugati részét. Számos elhagyatott, múltat idéző városkán és tájon haladtunk keresztül.

Persze úton-útfélen meg lehetett állni egy-egy az út történelmiségét kihasználó boltocskában. Illetve egy közel 60 km-es útszakaszon, ahol a kihalt földúton szélgörgetegeken kívül nem találkoztunk senki mással.

Búcsúzásképpen még betértünk a Calico szellemvárosba, ami egy teljesen helyreállított bányászváros, ami még az ezüstláz idején élte fénykorát. Így értük el végül rengeteg élménnyel gazdagodva Los Angelest.

Még több szállás Arizonában >>

/Fotók: Varga Nóra/