Szegeden, a napfény városában járva a legtöbben a dómra, a Móra Ferenc Múzeumra és Tisza-partra kíváncsiak, de mi a helyzet azokkal a rejtett kincsekkel, amelyeket csak kevesen ismernek? Szeged, ahogy a legtöbb magyar nagyváros, rengeteg szép látnivalóval büszkélkedhet, most ezek közül válogattunk néhány igazán különleges, mondhatni titkos helyet.
Dömötör-torony
Dömötör-torony, Szeged
A román alapokon álló gótikus torony Szeged legrégebbi műemléke, a barokk Demeter-templom lebontásakor került napvilágra egyik tornyából. Alapfala még a 11. században készült, alsó román stílusú része 12. századi, míg nyolcszögletes gótikus felső része a 13. századból való.
A kapu fölé Szeged legrégebbi szobrászati emlékét, a Kőbárányt helyezték. Benne keresztelőmedencét állítottak fel (Weichinger Károly műve), falaira Aba-Novák festett freskókat, amelyekkel 1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon.
Móra Ferenc Múzeum
A Móra Ferenc Múzeum Szeged kiemelkedő kulturális központja, mely a belvárosban, a Tisza partján várja egész évben látogatóit izgalmas időszaki kiállításokkal, tartalmas állandó tárlatokkal és színes programkínálattal.
Móra Ferenc Múzeum
Még több információ a múzeumról >>
Sóhajok-hídja
A Széchenyi téren a Városháza és a Bérpalota között látható a Sóhajok hídja, amely nevét a hagyomány szerint akkor kapta, amikor az adóhivatalba lehetett rajta át eljutni.
Sóhajok hídja Szegeden
A kis híd a két épület között átjáróként funkcionál, melyet a velencei híd mintájaként építettek abból az alkalomból, hogy Ferenc József a nagy pusztítású szegedi árvíz után, meglátogatta az újjáépített várost. Ekkor a császár a Bérpalota épületében lett elszállásolva és kényelmes módon a kis Sóhajok hídján keresztül, mint egy átjárón sétálhatott át a Városháza épületébe. A Sóhajok hídja 1883-ban épült Lechner Ödön és Pártos Gyula építészek tervei alapján.
A Fekete Mária
A szegedi nép Szerecsön Máriának is nevezi az alsóvárosi templomnak azt a képét, amelyről úgy tartják: aki előtte imádkozik, azt Mária meghallgatja és megsegíti. A kép mellett tábla jelzi, hogy itt volt Bálint Sándor, a híres szegedi származású néprajzkutató, imádságos helye is. A Fekete Mária eredetije a lengyelországi Czestochowában, a Jasna Górai pálos kolostorban található, magyar nevén a Fényes Hegyen. A képet Nagy Lajos király küldte 1382-ben pálos szerzetesekkel Márianosztráról Czestochwába. A Fekete Madonnának is nevezett kép körül keringő legendák szerint maga Lukács evangélista festette egy cédrustáblára modell után Máriát.
Szent-Györgyi Albert Emlékszoba
Fotó: szegedtourism.hu
Szent-Györgyi Albert (1893-1986) biokémikus Cambridge-ben és Groeningenben megkezdett kutatásait Szegeden, az egyetem Orvosvegytani Intézetének vezetőjeként folytatta. 1932-ben a szegedi paradicsompaprikából kivont hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Az élettani-orvosi Nobel-díjat 1937-ben nyerte el “a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. Máig ő az egyetlen magyar tudós, aki a világ legismertebb tudományos kitüntetését Magyarországon kifejtett tevékenységével érdemelte ki.
A szecessziós stílusban épült Márer-házban (6725 Szeged, Tisza Lajos körút 109.), az Orvostudományi Kar Dékáni Hivatalában berendezett emlékszoba bemutatja a kiváló tudós életútját – elismerései, plakettjei mellett rektori talárját és néhány személyes használati tárgyát is megtekinthetik a látogatók.
Goldschmidt-palota
A szegedi szecesszió egyik gyöngyszeme, Magyar Ede első szegedi munkája. A kapualjban változatlan formában fönnmaradtak a stukkódíszek, amelyek kivételesen gazdag, ízig-vérig szecessziós világot varázsolnak elénk, az újra gyártott kapu maga is a kor asztalos remeke volt. A kapualj építészeti tagozatain szeszélyesen kanyargó szalagokkal, indákkal, fonatokkal szegett faltükrökben szemet gyönyörködtető táncosnők vannak. Ma már csak ennek alapján alkothatunk fogalmat arról, hogy milyen magával ragadó elegancia jellemezte közel fél évszázadig az utcai homlokzatok látványát.
Lótuszvirágzás a Szegedi Füvészkertben
Augusztus elején a Szegedi Füvészkert egyik fő látványossága az indiai lótusz virágzása, melyre egy hétvégén keresztül különböző kísérő rendezvényekkel hívják fel a figyelmet a szervezők.
Ezen a két napon távol-keleti hangulatot varázsolnak a Füvészkertbe, zenével, tánccal, ízekkel és illatokkal idézik a kelet varázsát.
Cím: Szeged, Lövölde út 42.
Szent István téri Víztorony
Szép kialakítású pihenőpark és egy ipartörténeti különlegesség, az ország első vasbetonból készült víztornya fogadja a látogatót a Szent István téren. Az 1004,8 m3 víz befogadására alkalmas tornyot Zielinski Szilárd tervezte, 1904-ben épület fel és mindmáig eredeti funkcióját szolgálja. Teljes egészében vasbetonból építették meg, nem kivétel a bejárati ajtó és az 54,9 magasra törő zászlótartó rúd sem. A 2006-ban felújított torony belsejében Foucault-inga függ, amellyel bizonyítható, hogy a Föld forog a saját tengelye körül. Színes szódavizes üvegek, fizikatörténeti kiállítás és a víztorony tetejéről kitáruló pompás panoráma fogadják a lépcsőmászást felvállaló turistákat.
Szegedi Fehér-tó
Fotó: szegedtourism.hu
A Kiskunsági Nemzeti Park részét képező Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben fekvő 14 km²-es Fehér-tó Csongrád megyében, Szegedtől északra található. Magyarország legnagyobb szikes tava. Gazdag madárvilága (mintegy 280 faj) és ősi növényzete miatt fokozottan védett, de vezetővel látogatható terület. A terület az európai madárvonulás fontos állomása, pihenő- és táplálkozóhelye a vonuló madaraknak. Vonulási időszakban darvak, vadludak és récefélék tömegei láthatók a Fehér-tavon.
THEALTER
Az 1991-ben alapított THEALTER mára a hazai színházi élet egyik legrangosabb, nemzetközi viszonylatban is jegyzett, az elmúlt több mint 25 évben összművészeti eseménnyé bővült fesztiváljává vált, ahol a színház előadások kínálatát kiállítások, koncertek, szabadtéri és gyermekprogramok egészítik ki. A színházi program kialakításában meghatározó a Déli Vonal-koncepció, azaz a hármas határ közelében földrajzi és kulturális találkozási pontot kínálva különös figyelmet fordítunk a Balkán és Kelet-Európa izgalmas, újító alternatív társulataira, a határon túli magyar színházak bemutatására. 2012 óta a fesztiválnak minden évben van egy díszvendége: 2012-ben Pintér Béla és Társulata, 2013-ban Horváth Csaba táncos-koreográfus, 2014-ben Urbán András rendező, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgatója, 2015-ben a k2 Színház volt a fesztivál centrumában.
***
Remélem kedvet kaptatok Szeged felfedezésére, szállást itt tudtok keresni és foglalni >>
További szegedi programokat pedig itt találtok >>
