10 titkos kirándulóhely Magyarországon

Magyarország egy titok. Kimeríthetetlen tárhelye történelemnek, természeti csodáknak, épített örökségeknek. Várak, kastélyok, vízesések, túra utak, föld mélyén magasodó barlangok, kristályhegyek és egy kis Szahara. Miért is utaznánk több ezer kilométert a csodákra vágyva, amikor itthon, akár a szomszéd falu határában is kincsek várnak?

Tatabánya – Turulmadár és Szelim-barlang

Az ország egyik legnagyobb madárszobra kihagyhatatlan látnivaló, ahonnan csodás kilátás nyílik a környékre és itt található a Szelim-barlang is, ami amellett, hogy régészeti lelőhely, fokozottan védett barlang is.

Turulszobor Tatabányán

A 45 méter hosszú és 14 méter magas barlangba belépve olyan érzésünk támad, mintha a természet saját magának emelt templomában járnánk. Illetve a via ferrata kedvelői számára is tartogat igazi kihívásokat a táj, a Hét Vezér, Öt Vezér, Kata és Turul via ferrata utakat. (A via ferrata mesterséges eszközökkel, lépésekkel, létrákkal, hidakkal biztosított mászó utat jelent.) Az itteni utak abszolút nem kezdőknek valók, de a panoráma és a rengeteg vietnámi híd izgalmassá teszi a mászást és a kirándulást.

Aggteleki cseppkőbarlang

Az 1985-ben megalakult Aggteleki Nemzeti Park elsősorban a mérsékelt égöv leghosszabb látogatható cseppkőbarlangja, a 25 km-es Baradla-barlang révén vált ismertté az egész világon.

Aggteleki cseppkőbarlang

Titokzatos világ, amely minden látogatásnál tud valami újat mutatni. Az UNESCO Világörökségi védelme (1995) alatt álló nevezetesség a sportokat, túrákat kedvelők számára egy paradicsomi hely, ahol gyalogtúrák, kerékpártúrák és barlangtúrák biztosítanak kikapcsolódási lehetőségeket. Az Aggteleki Nemzeti Park csodálatos barlangjai minden nap, a több időpontban induló barlangtúrák révén, illetve az extrém sportokat kedvelők számára speciális barlangtúrák keretén belül is megismerhetők.

Túristvándi – Vízimalom

Ki gondolná, hogy Közép-Európa legnagyobb vízimalma itt van Magyarországon, Túristvándiban?

Túristvándi vízimalom (fotó: kepguru.hu)

A ma is működő malom a XVIII. században épült és igazi ipartörténeti ritkaságnak számít, hisz a víz nem felülről folyik a kerekekre, hanem a kerekek lapátjai merülnek bele a folyó vizébe. Először a Váradi Regestrum említ az 1181-i tartárjárás alkalmából, viszont nem állapítható meg, hogy vízimalom lett volna, csak a molnár nevét, Eleus /Illés/ tudjuk. Lehetett száraz, kerengő malom, de lehetett vízimalom is. Mindenesetre fontos szerepet tölthetett be, hogy a vagyontárgyak közé felvették. Eredeti helyét is csak következtetéssel lehet megállapítani s ez alapon mondhatjuk, hogy ott lehetett, ahol a jelenlegi is van, 60 méterre az úttól. Közvetlen környezete pedig meseszerű, őszi kirándulásokra, pihenésre az egyik legjobb alternatíva.

Budapest – Kis-Hárs-hegyi kilátó 

A Budapest környékén található Kis-Hárs-hegyei kilátóhoz vezető erdei séta, pihentető és egyáltalán nem megterhelő. Az útvonal nagyjából egy kilométer hosszú, a szintemelkedés pedig csak huszonegy méter, így ezt gyerekekkel is meg lehet tenni. A híres építészünk, Makovecz Imre által tervezett több mint hat méter magas, kettős csavarvonalból álló budai kilátóból szép körpanoráma nyílik az Észak-budai térségre, a Belvárosra és a Dunára, a Várra és a Citadellára is.

Egerszalók mésztufahegy

Egerszalók (fotó: kepguru.hu)

Az egerszalóki sóhegy ritka, páratlan szépségű geológiai képződmény, melyhez hasonlót legfeljebb Törökországban, Pamukkáléban és az USA-ban, a Yellowstone Nemzeti Parkban láthatunk. Az egerszalóki termálfürdők jótékony hatását élvezve, a gyönyörű fehér, csipke-szerű mésztufa hegyeket mindenkinek látnia kell.

Még több érdekesség ⇒ Egyedülálló természeti csoda Egerszalókon

 

Fülöpházi homokbuckák
A Fülöpháza Természetvédelmi Tanösvényen – Fülöpháza és Kerekegyháza térségének fő természeti értéke- a szél felhalmozó munkája által alakultak ki a részben kötött futóhomok felületek, illetve néhány szabadon mozgó futóhomok felszín. Az itteni növénytársulást száraz homokpusztai gyepek uralják borókás – nyaras erdőtársulásokkal. Az itteni tanyavilág az egykori külterjes gazdálkodás hagyományait őrzi. A környékben számos lovas tanya várja a hazai és külföldi látogatókat. A laza talajú terep kiválóan alkalmas túralovaglásra, az ajánlott földutakon.

Ilona-völgyi vízesés
Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, a felső hasadékból vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból.

Ilona-völgyi vízesés (fotó: wikipédia)

Az Ilona-völgy közvetlen bejáratánál hatalmas kocsányos tölgy, az úgynevezett Rákóczi-fa áll. A legenda szerint 1710-ben II. Rákóczi Ferenc a felvidékre tartva e fához kötötte lovát. Az Ilona-patak mentén kialakított tanösvény a Keleti-Mátra földtani értékeit és a hajdani ércbányászat emlékeit mutatja be egy 6,5 km hosszú túraútvonalra felfűzve. A tanösvény egész évben szabadon látogatható. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előre bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít a bejárásához.

 

Fertőd – Eszterházy kastély

Minden képzelet felülmúl a fertődi magyar Versailles. A hatalmas palota együttese tökéletes úti cél, ha régimódi romantikára vágytok.

Esterházy-kastély Fertődön

A termek bejárásával, illetve a parkban való barangolással – érintve a Muzsikaházat, a Marionett-színházat, a kínai házat, a Bagatellt, valamint a Vénusz-templomot – akár egy egész délutánt eltölthettek. A kastély kapuja díszes kovácsoltvas alkotás. Mind technikai, mind művészi szempontból Magyarország egyik legszebb kapuja. A kastélynak mind a 126 szobája gazdag rokokó díszítéssel és berendezéssel készült, s biztosan megfelelt Mária Terézia, valamint II. József és Ferdinánd főherceg is amikor itt vendégeskedett.

Sümegi vár

Sümegen a hatalmas fák, a hangulatos utcák, az apró kávézók és borozók is megérnek egy kirándulást, nem beszélve a lovagkor hangulatát idéző várról, ahol egész évben megelevenedik a történelem.

Sümegi vár (fotó: kepguru.hu)

Ma a legjobb állapotban lévő magyarországi vár.  A vár tekintélyes maradványai a város felett emelkedő Várhegy tetején látható. A hegyoldalon szerpentinút vezet a vár nyugati oldalán álló külső kaputoronyhoz, s jobban szemügyre véve könnyen elképzelhető, ahogy lovak dobognak, kocsik zörögnek felfelé haladva a várba. A sétaúton megközelíthető várban ma vármúzeum működik.

Sümegi élménybeszámolóról itt olvashattok ⇒

Börzsöny – Julianus kilátó

A Börzsöny kiemelkedő pontja Nagymaros, melynek Julianus-kilátóját már messziről meg lehet ismerni, hiszen a hegység egyik legmagasabb csúcsán, a Hegyes-tetőn foglal helyet.

Panoráma a nagymarosi Julianus-kilátóból (fotó: kepguru.hu)

A kilátóból csodás a panoráma a Dunára. A Hegyestető 482 méter magas csúcsán álló, csaknem tizenöt méter magas, középkori bástyát idéző Julianus-kilátó a Dunakanyar legszebb körpanorámáját kínálja. A Hegyes-tető (482 méter) Zebegényből is, és Nagymarosról is elérhető.  A távolság is hasonló, körülbelül négy kilométer oda, ugyanannyi vissza. A tanösvény szakaszonként is bejárható. Az útvonal mentén több pihenőhely áll rendelkezésre.

Még több Budapest környéki kirándulóhelyet keresel? Ezeket ajánljuk ⇒

(fotók: shuttertock)