10 különleges tavaszi látnivaló Magyarországon

Végre itt a tavasz, irány a természet!

Talán emlékeztek, hogy ősszel remek kirándulóhelyeket ajánlottam, most pedig olyan különleges helyeket mutatok, amiket csak kevesen ismernek. Tudtátok például, hogy Sóhajok hídja nem csak Velencében, hanem Szegeden is van? Vagy azt, hogy a cserépfalui barlanglakásokat miért nevezik “Kisamerikának”?

10 magyar város 10 különleges látnivalója.

***

Romantika a Pipo-várkastélyban – Ozora 

Ozorai várkastély (fotó: Úton-útfélen)

Várkastély, Ozora (fotó: fosterkozpont.hu)

Az ozorai várkastély hazánk műemlékei között igazi királyi rangot érdemel. A legtöbb reneszánsz kori épületünk mára teljes átépítésre került, vagy romos állapotában várja a megváltásra. Azonban Ozorán a barokk korban magtárrá alakított épületből helyreállítható volt a 16. századi reneszánsz palotaépület, így ha valaki igazi középkori hangulatra, csodás lodszákra, lovagi báltermek hangulatára, a középkori konyha fűszeres illatára vágyik, mindenképp fel kell keresnie ezt a romantikus helyet.

„Kisamerika” barlanglakások – Cserépfalu

Barlanglakások Cserépfalun (fotó: utisugo.hu)

Kisamerika, Cserépfalu(fotó: Gyaur Horka)

A Bükk déli kapujában, Cserépfaluban, a Berezdi sétány déli végén található barlanglakásokat az 1920-as években alakították ki. A „Kisamerika” név a helyiek remek humorának köszönhető. A századelőn, a gazdasági világválság arra kényszerített sok magyar családot, hogy elhagyja Európát, és Amerikába induljanak egy jobb jövő reményében. Viszont az itthon maradt legszegényebb családok, a falut övező keleti lejtők tufafal oldalába ásott barlanglakásokba költöztek, ezzel is csökkentve az amúgy is csekély költségeiket. Ma már mint látványosság áll a kirándulók rendelkezésére.

Mala-forrásalagút – Esztergom

Szent István Fürdő, Esztergom (fotó: facebook)

A Mala-forrásalagút egy bejárható járatrendszer Esztergomban. A hévízi városrész alatt a Fürdő Szálló mellett húzódó barlang bejárata a Szent István Strandfürdő területéről nyílik. Az Esztergomba látogató turista talán nem is tudja, hogy a fürdő helyén egészen 1838-ig a Hévíz-tó volt, melyet lecsapoltak és feltöltöttek. A térségben 15 meleg, illetve langyos forrás működött, úgymint a Mala-forrás, Mosó-forrás, Kőfürdő-forrás. Remek pihenési lehetőséget és feltöltődést jelent a forrás és a Strandfürdő egy hosszú városnéző program után.

Mala-forrásalagút, Esztergom (fotó: wikipedia)

Blagovesztenszka Görög-Keleti templom – Szentendre

Szentendre, látkép

Blagovesztenszka templom (fotó: wikipédia)

Szentendre jelképé vált a főtéren álló, rokokó elemekkel díszített barokk templom. Az egykor ide betelepült görög kereskedők a korábbi fatemplom helyén 1752-ben építették Szentendre egyik legjelentősebb mai műemlékét. Különlegessége szerkezetében, alaprajzában faragott gyertyafülkéiben rejlik. Az íves kő kapukeret, valamint a torony magas harangablakai előtti, szintén íves, apró kőerkélyek találhatóak. Az oldalbejárat mellett görög feliratú, vörösmárvány síremlék található, valamint a kapu fölött Szent Konstantin és Szent Ilona freskója fogadja a látogatót. A templom északi falával összeépített épület a Ferenczy Múzeumnak ad helyet. A belső tér a külsőnél is gazdagabb, a görög ortodox motívumokat csodálhatjuk, ha a gazdagon díszített, áttört, boltozatig emelkedő ikonfalra tekintünk.

Vöröskő-völgyi Erdei Tanösvény – Felsőtárkány

Vöröskő-völgyi Erdei Tanösvény (fotó: elmenyekvolgye.hu)

A Bükk nyugati kapujában, a Felsőtárkányi Erdészet Erdei Vasútjának végállomásánál, a Stimecz háznál található a Vöröskő-völgyi Erdei Tanösvény indítótáblája. Az innen induló tanösvény hossza kb. 1.5 km, időtartama 2 óra. Az útvonalon 15 állomáson összesen 21, a bükki erdő növény- és állatvilágát, valamint földtanát bemutató színes oktatótáblát helyeztek el. Kitűnő családi program, és ha szerencsénk van, a tavaszi vízhozam a közelben lévő időszakos forrásokat is beindítja!

 

Vöröskő-völgyi Erdei Tanösvény forrása (fotó: elmenyekvolgye.hu)

Vöröskő-völgyi Erdei Tanösvény forrása (fotó: elmenyekvolgye.hu)

Duna-parti sétány – Vác

Tökéletes harmónia a folyó és a város között Vácott! A belvároshoz tartozó Duna-part sétánya Vác jellegzetessége, a folyó és a város kapcsolatának megtestesítője. A belváros alatti partszakaszt már az 1700-s években is kedvelte a királyi család, és Mária Terézia váci látogatásának programjában is szerepelt a szieszta a váci Duna parton. Később kő védfallal választották el a vizet a várostól, s csak néhány helyen lehetett kocsikkal a folyóhoz lejutni. Néhány szakaszon mintha a pesti parton járnánk, hiszen a váci korzó díszes vasrácsa azonos a pestivel, az Országház építésekor feleslegessé vált, ott felszedett elemeket hozták ide. A feltöltött terület ma parkosított pihenőövezet, rendezvényhelyszín.

Váci szálláshelyek >>>

Füvészkert – Debrecen

A Debreceni Egyetem épülete

Botanika, természettudomány, oktatás egy helyen, Debrecenben! A debreceni Füvészkertben írta meg Méliusz Juhász Péter az első magyar botanikai könyvet, majd Diószegi Sámuel, Fazekas Mihály is méltó utódai voltak Méliusznak. Az ő nevükhöz fűződik a Magyar Füvészkönyv, később munkásságuk eredményeként létrehozták a ma már több mint 200 éves múltra visszatekintő Füvészkertet. A jelenlegi kert elődje a Déri Múzeum helyén – korabeli nevén Pap taván – létrehozott kert volt, amit átköltöztettek a Nagyerdő területére 1928-ban, így megalapították az új füvészkertet.

 

Fűvészkert, Debrecen (fotó: debrecen.hu)

Banánfa terméssel, Botanikus kert, Debrecen
(fotó: botkert.unideb.hu)

Debreceni szállást keresel? Mi ezeket ajánljuk! >>>

Sóhajok hídja – Szeged

Sóhajok hídja Szegeden

Nem véletlen a névazonosság, a Szeged belvárosában található Királyi hidat a velencei híd mintájára építettek abból az alkalomból, hogy Ferenc József a nagy szegedi árvíz után meglátogatta az újjáépített várost. A császárt a Bérpalota épületében szállásolták el, aki így kényelmes módon a kis Sóhajok hídján keresztül, mint egy átjárón sétálhatott át a Városháza épületébe. A híd a Széchenyi téren, a Városháza és a Bérpalota között ma is átjáróként funkcionál 1883 óta.

Szegedi szállásokért kattints ide!  >>>

Pannonhalmi Főapátság

Könyvtár a pannonhalmi Apátságban

„Mindannyian vendégek vagyunk ebben a világban és egymás életében.” A pannonhalmi bencés szerzetesek nagy gondoskodással és odafigyeléssel fogadják azokat a zarándokokat, csendre vágyókat és turistákat is, akik a múlt tükrébe pillantva szeretnék jobban megérteni a jelent. A megújult monostori helyszín számos kulturális programmal szórakoztatja a látogatókat. De tökéletes a gasztro élmények gyűjtésére, a borkultúrát kedvelőknek, míg az arborétum és gyógynövénykert a természet nyugtató és frissítő hatását biztosítja.

Szállást keresel Pannonhalmán? Mi ezeket ajánljuk! >>>

Szent György-hegyi bazaltorgonák – Tapolca

Szentgyörgy-hegyi bazaltorgonák tanösvény, Tapolca (fotó: tapolca.utisugo.hu)

Szentgyörgy-hegyi bazaltorgonák tanösvény, Tapolca

A balatoni táj jellegzetessége a bazalthegyekkel dúsított Tapolcai-medence, melynek egyik legszebb tagozódását a Szent György-hegy őrzi. A körülbelül 3-4 millió évvel ezelőtt zajló vulkanikus tevékenység eredményeként és az időjárás formáló hatására a nép által kőzsákoknak, vagy gyapjúzsákoknak is nevezett látványos bazaltalakzatok alakultak ki. A legszebb ilyen képződmények a Szent György-hegyen találhatók Tapolca felől a raposkai bányaudvarból induló a Bazaltorgonák tanösvény, amely bemutatja a Szent György-hegy állat- és növényvilágát, elvezet a bazaltorgonákhoz, a “jégbarlang”-hoz és a körpanorámát nyújtó hegytetőre is.

Szállást keresel Tapolcára? Mi ezeket ajánljuk! >>>

***

Szállást keresel Magyarországon? Akkor kattints ide  >>

 

Fotók: shutterstock, wikipedia