Páratlan kilátás és történelmi látnivalók a Dunakanyarban

A Duna, mint Magyarország legnagyobb patrónusa, évezredek óta viszi és hozza hazánk történelmének minden egyes apró elemét. Ősi titkok, mély érzések, páratlan erő rejlik ebben a folyóban, rohan, s közben néha komótosan lelassul, figyel, hallgat. A híres Dunakanyar talán ezért vált ember és természet igazi oázisává, hisz itt van lehetőség megcsodálni a teremtés apró momentumait, itt az ember hallgat, figyel, töltődik.

Dunakanyar

Esztergom – Bazilika

A magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza magasodik az esztergomi Várhegyen. Bölcs és magasztos megjelenésével, és a mellette lévő középkori várral a Dunakanyar legszebb látványossága.

Esztergomi bazilika

Szent István király építette elődjét, majd Hild József tervei alapján 1822-ben kezdődtek meg az új székesegyház munkálatai és 1869-ben fejeződtek be a zárókő felkerülésével. Tudtátok, hogy az építkezés 47 éve alatt négy építész és négy érsek váltotta egymást? Vagy hogy a bazilikát teljes egészében meg lehet kerülni, a Duna felőli teraszról pedig fantasztikus kilátás nyílik a városra és a Dunára. A bazilika egyik legnagyobb értéke a főoltárt felett található, a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett képe, az 1856-ban készült „Mária mennybevitele”, Grigoletti festménye. A legértékesebb emléke pedig, a reneszánsz Bakócz-kápolna, Magyarország kevés megmaradt reneszánsz korabeli alkotásai közül a legszebb. Vörös márványból épült sírkápolnáját a firenzei Andrea Ferrucci tervezte, és ő faragta a carrarai fehér márvány oltárt is. De itt nyugszik Mindszenty József bíboros is, akinek síremléke felett leróhatjuk tiszteletünket. A bazilikában tett látogatás csúcspontja pedig, a kupola körerkélyéből történő páratlan kilátás élvezete.

Márianosztra – Kálvária

A Börzsöny egyik legszebb fekvésű települése Márianosztra, és itt találkozhatunk a Dunakanyar leglátványosabb Kálváriájával is. A falu keleti szélén található kis kápolna és az őt körülvevő barokk szoborcsoport, már a XVIII. század óta meghatározó eleme a településnek. Hit és romantika egy helyen, hiszen a kálváriaúton haladva, illatos hársfasorok között gondolhatjuk át életünk részleteit, miközben a természet adta látvány teljesen elvarázsol.  A kálvária zarándokhellyé vált, ezért 1771-ben mészkőből faragott keresztekre cserélték le a fakereszteket. A hegytetőn büszkesége 1777-ben készült el.

Börzsöny (fotó: kepguru.hu)

A Börzsöny idilljében páratlan kilátás nyílik Márianosztrára és a falut körülölelő vulkanikus kúpokra, pont szemben a Nagy-Galla szabályos gúlája tornyosodik, északra pedig jól kivehető a Kopasz-hegy valóban kopasz csúcsa.

Visegrád – Királyi palota

A visegrádi Királyi Palota a középkor óta Magyarország egyik legnagyobb és legpompásabb jelképe. A romjaiban is impozáns palotában a rekonstruált termeket, udvarokat bejárva, a korhűen berendezett lakosztályokban időutazást tehetünk a Magyar Királyság fénykorába, a XV. századba.

Visegrádi vár

Helyszíne volt 1335-ben a híres visegrádi királytalálkozónak, s Mátyás királynak köszönhetően Európában Olaszország után először itt és ekkor jelentek meg az első reneszánsz jegyek. A kerengő a reneszánsz loggiával, a díszlépcső, a kápolna és több díszkút is, a Herkules-kút, melyet Mátyás király címerei díszítenek, a függőkertként kialakított teraszon a középkorban is használt fűszer- és gyógynövénykert, a Palotakert, a Zsigmond-kori csorgókút is segít felidézni a középkori hangulatot.

Szállást keresel Visegrádon? Itt érdemes körülnézni >>

Nagymaros

Egy parti sétány, aminek csillogása csak a miénk. Visegráddal pontosan szemben, közvetlenül a Duna partján fekvő Nagymaros csendje, békéje igazi lelki oázis a frissülni vágyóknak.

Panoráma a nagymarosi Julianus-kilátóból (fotó: kepguru.hu)

A gyönyörű kilátás a visegrádi fellegvárra, Salamon-toronyra, a Duna-parti sétány játszótere, két kitűnő cukrászda és a kiindulópont a Julianus kilátó felé mind arra ösztönöznek, hogy nem csak egyszer, hanem legalább százszor ellátogassak ide. A Dunakanyar északi partján vezető kerékpárút egyik fontos állomása, sok büfével, kerékpárszervizzel. A Nagymarosi Római Katolikus Templom, a Dunakanyar egyik legjellegzetesebb, sokszögletű, gótikus templomtornya pedig már messziről látható. Az eredetileg gótikus, majd a XVIII. században a német telepesek által barokk stílusban átalakított Szent Kereszt-templom több helyen is megőrizte eredeti formáját. A nagymarosi házak felett található Kálvária-dombon áll a fehérre festett, barokk stílusú, 1773-ban épült kis, egyhajós kápolna. Az előtte lévő füves térségről szép kilátás nyílik a Duna túlpartján magasodó visegrádi fellegvárra.

Rám-szakadék

Magyarország legnépszerűbb túracélpontja a Szlovák-paradicsomhoz is hasonlított vadregényes, sziklás, szűk szurdokvölgy, a Rám-szakadék.

Rám-szakadék (Fotó: ramszakadek.hu)

A korlátokkal és létrákkal biztosított keskeny, sziklás szurdok kihagyhatatlan kirándulás helyszíne. 2013-ban teljesen felújították és biztonságosabbá tették, így az útvonal páratlan, kalandos élményt nyújt, egyrészt a csodálatos természeti környezetnek, másrészt a hazánkban egyedülálló, izgalmas, mászós, kapaszkodós, létrázós turistaútnak köszönhetően. A szurdokot fentről Dobogókő felől és lentről Dömös felől is végig járhatjuk. Kellő odafigyeléssel nem túlságosan megerőltető a túra, 10 év feletti gyerekkel is bátran nekivághatunk.

Vác – Memento Mori

Az ország legbizarrabb látványosságára Vácott találtam, a váci domonkos templom kriptájában, ahol 1998-ben mumifikálódott testeket bemutató Memento Mori kiállítást nyitottak. A váci főtéren álló domonkos templom restaurálásakor egy üreg, és benne a mélybe vezető kőlépcsősort találtak.

A váci Duna-part

A lépcsők egy boltozatos kriptába vezettek, ahol rengeteg kisebb-nagyobb koporsó halmozódott egymás tetejére, szinte a mennyezetig betöltve az egész helyiséget. A Fehérek templomának kriptáját kezdetben csak a fehér kámzsát viselő domonkosok használták, de 1731-től világi polgárokat is temettek bele. Később Mária Terézia korlátozta, majd II. József meg is tiltotta a nyitott kriptatermekbe való temetkezést. A tiltás ellenére a kriptát rendszeresen használták egészen 1808-ig, majd lejáratát elfalazták. A feltáráskor 262 koporsó, a csontkamrában pedig további 40 elhunyt maradványa került elő. A kripta különleges mikroklímájának köszönhetően a holttestek többsége mumifikálódott, és jó állapotban maradtak meg a ruházatok, szövetek is. A leletekből összeállított kiállítást 1998-ban nyitották meg Vác legrégibb lakóházának hűvös, középkori pincéjében.

És nektek melyik a kedvenc helyetek a Dunakanyarban? Írjátok meg kommentben!

(fotók: shutterstock)