A szelíden hullámzó nógrádi dombok egy igazi természeti csodát rejtenek, mégpedig az apró zsákfalu, Bér határában. Itt magasodik a Nagy-hegy, ahol egykor kőfejtő működött, ma pedig világviszonylatban is páratlannak számító, csúszdaszerűen meghajlott, hatalmas andezitoszlopok ékesítik az erdőt. Tartsatok velünk egy kellemes túrára a kőtengerbe: irány a béri andezit kőömlés és kőtár!
Hazánk egyik legkülönlegesebb földtani látványossága
Az iskolai földrajz órákról talán emlékeztek még, hogy a vulkanikus bazalt igazán különleges képződményeket tud létrehozni, elég csak a Szent György-hegy hatalmas, barázdált bazaltoszlopaira gondolni. Bezzeg szegény andezitről már kevesebb szó esik ez ügyben, mivel rá kevésbé jellemzőek az íves, oszlopos formálódások. Pedig az andezitömlés sem kispálya, és erre a legjobb példa a Béri andezit kőömlés és kőtár. Ez egész Európában, sőt, a világon is egyedülálló geológiai látványosságnak számít!
Hasonló földtani látványosság a Szent György-hegyi bazaltorgonák:
Béri andezit kőömlés: A jellegzetes forma kialakulása
Ahol ma a békés, dombos nógrádi táj húzódik, ott 14-15 millió évvel ezelőtt vulkánok működtek. A vulkanikus tevékenység során kiömlő lávafolyam idővel kihűlt és megszilárdult – ezt hívjuk andezitnek. Az oszlopos forma kialakulása a lassú lehűlés következtében történő zsugorodási folyamatnak köszönhető; ahogy az andezit hűlt és zsugorodott, úgy kezdtek a repedések mentén leválni az oszlopok.
A kifelé hajló oszlopok hossza körülbelül 8-10 méter, átmérőjük mintegy 30-40 cm, és alsóbb szintjük körülbelül 70 fokban hajlik el a függőlegestől. A mohával és páfránnyal borított oszlopok nem a (még most is zajló) természetes eróziónak köszönhetően kerültek a felszínre, hanem emberi beavatkozás nyomán – azaz a kőbányászat során, a ’70-es évek környékén. És milyen jó, hogy felszínre kerültek! Roppant látványos képződmények; formájuk még télen, a hólepel alatt is jól kivehető. Az andezitoszlopok körül ráadásul további sok-sok kőtömb „szóródik” szét az erdőben, igazi kőtengert alkotva a hegytetőn. Ez a törmelékmező a jégkorszak során jött létre, amikor az eljegesedés hatására a kőzetek felaprózódtak.
A béri andezit oszlopok megközelítése
Bér csak a szomszédos, Szirák nevű kis település felől közelíthető meg autóval, a Bér-patak mellett futó, szilárd burkolatú úton. A faluban is le lehet parkolni, de akár tovább is lehet autózni a faluból kivezető, keskeny földúton. Innen kell majd rátérni az erdei ösvényre, és a zöld jelzést követve haladni tovább fel a hegyre, a köveket bemutató betonépítményig. Tájékoztató táblák és padok is várnak, így lehet kicsit szusszanni, olvasgatni. Itt találhatók az andezitoszlopok is, illetve a kőömlés, melynek felső részén egy kilátópontról a Cserhát gyönyörű vonulataira lehet letekinteni.
Kinek javasoljuk a Béri andezitoszlopok felkeresését?
Lényegében mindenkinek, mert nem megerőltető a túra – bár van szintemelkedés, de bírható, és nem is túlságosan hosszú az út. De kicsit specifikusabban:
- Azoknak, akik egy turisztikailag kevésbé népszerű/felfedezett helyre szeretnének kirándulni;
- Azoknak, akik csodálatos dimbes-dombos panoráma közepette, csendes vidéken szeretnék az érintetlen természetet járni;
- Azoknak, akiket érdekelnek a földtani látványosságok, a különleges kőzetek és képződmények.
Hangulatos vidéki szállások, kb. fél óra autóútra Bértől:
Fakanalas Fogadó Mátrakeresztes
Pásztó Fogadó Pásztó
Levendula Vendégház Alsópetény
Fecskefészek Apartmanház Buják
Ha még nem láttátok a béri andezit oszlopokat, eljött az idő! Vár a kőtenger és egy meseszép táj, illetve egy közeli, meghitt, vidéki vendégház >>
(Képek: szallas.hu, Kalácska Erika)
